Rendszerváltás és az MTI

	Ülést tartott az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága (1. rész)
1989. október 26., csütörtök - Egyidőben avagy külün-külön tartsák-e meg a népszavazást és a köztársaságielnök-választást? Milyen kérdésekben döntsön a nép? Jogállamban - ha az még csak formálódik is - a döntések meghozatalakor a jogi szempontok vagy a politikai megfontolások érvényesüljenek-e elsődlegesen? Egyebek között ezekre a kérdésekre épült az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának csütörtöki ülésén a népszavazás-kezdeményezésről és az azzal összefüggő törvénymódosítási javaslatról, illetve országgyűlési határozatról lezajlott élénk vita. Jóllehet, a bizottság feladata elsősorban az volt, hogy az Állami Számvevőszékről szóló törvénytervezethez benyújtott módosító javaslatok mérlegelésében segítse az előterjesztő terv- és költségvetési bizottságot, illetve állást foglaljon a földtörvény módosításáról, a képviselők érdeklődését nem elsősorban ezek a témák csigázták fel. Az Állami Számvevőszék felállításáról, működéséről folytatott rövid véleménycsere alapján a bizottság úgy foglalt állást, hogy a törvényjavaslatot csak általános vitára tartja alkalmasnak, s csak annak lefolytatását javasolja az Országgyűlésnek. Mielőtt a bizottság határozott volna arról, hogy milyen tárgyalási módot ajánl az Országgyűlésnek, Soltész István, a Parlament főtitkára tisztázta a kétfordulós, illetve a két olvasatban történő tárgyalási mechanizmus közötti különbséget. Tapasztalatai szerint ugyanis sok képviselő még nem ismeri az új Házszabályt, s így sokszor értetlenül fogadja az ezzel össszefüggő szavazási procedúrát. Mint mondotta: a kétfordulós tárgyalás során a Parlament két, időben elkülönülő ülésszakon tárgyalja a törvényjavaslatot. Első ízben annak koncepcióját, másodszor pedig magát a konkrét törvénytervezetet, ahogyan ez történt az alkotmány módosításakor. A két olvasat viszont azt jelenti, hogy a képviselők magát a törvénytervezetet ugyanazon az ülésszakon általános és részletes vitában tárgyalják meg. Az általános vita után arról döntenek: alkalmasnak tartják-e a törvényjavaslatot a részletes vitára is. Ez a módszer magában foglalja azt a lehetőséget is, hogy a részletes vitát - ha arra a törvényjavaslatot alkalmatlannak ítélik - elnapolhatják. A bizottság határozott abban is, hogy csak olyan módosító javaslatokat, indítványokat támogat, amelyek a már elfogadott módosított alkotmányt nem érintik. (folyt.köv.) 1989. október 26., csütörtök 17:35
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ülést tartott az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága (2. rész)
Ilyen Bánffy György (Budapest, 4. vk.) képviselőnek az összeférhetetlenséggel összefüggő módosító indítványa, amelyet a bizottság egyöntetűen támogatott. Eszerint nem jelölhető az Állami Számvevőszék elnökévé a többi között az sem, aki a megelőző négy évben országgyűlési képviselő volt. Az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettesei, vezetői és számvevői pedig nem lehetnek olyan személyek - szól a javaslat -, akik e beosztásuknál fogva hozzátartozójuk tevékenységének közvetlen ellenőrzésére lennének kötelesek. Több képviselő kifogásolta ugyanis, hogy - jóllehet az Alkotmánybírósághoz hasonlóan fontos és magas közjogi szervezetről van szó - a törvényjavaslat nem rendelkezik ugyanolyan részletességgel az összeférhetetlenségről. Nem támogatták azonban a Pénzügyminisztérium tisztségviselőjének szövegszerű módosító javaslatait. Ezek az Állami Számvevőszék feladatait meghatározó passzusokra vonatkoztak. Egyebek között kiegészíteni kívánta azt a pontot, amely szerint az ÁSZ (elnöke) ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket. Ehhez a javaslathoz hozzáfűzte, hogy amennyiben az nem kerül be a törvény szövegébe, a Pénzügyminisztérium a szövegszerű javaslat szerint rugalmasan fogja értelmezni a vonatkozó passzust. Ezt a hozzáállást mind a képviselők, mind az Igazságügyi Minisztérium szakértője egyértelműen visszautasította, példaként említve az adótörvény elfogadtatását és annak következményeit. A vita egyébként mindvégig sokkal inkább a Pénzügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium tisztségviselői között zajlott, semmint a képviselők között. A földtörvény módosításáról nem alakított ki álláspontot a bizottság, mivel a javaslat tárgyalásának idejére már határozatképtelenné vált a testület. Igaz, a bizottság határozatképtelen volt a népszavazás-kezdeményezéssel összefüggő tervezetek tárgyalásakor is, a döntést azonban nemcsak emiatt napolta el. Jogászok vitáztak egymással, képviselők önmagukkal, s mint kiderült: saját véleményük is ellentmondásos aszerint, hogy jogi szempontból vagy politikai megfontolásból vizsgálják a kérdést. Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár egyebek között arról tájékoztatta a jelenlévő bizottsági tagokat és érdeklődőket, hogy csütörtök estére várhatóan meglesz a százezer hiteles aláírás. (folyt.köv.) 1989. október 26., csütörtök 17:40
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ülést tartott az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága (3. rész)
Még a kormány állásfoglalásának hiányában terjesztette elő azt a javaslatot: a százezer hiteles aláírás birtokában az Országgyűlés írja ki az SZDSZ által kezdeményezett népszavazást, de önmagát a törvényesség szilárd őrének és a politikai átmenet irányítójának is tekintve tűzze ki a köztársaságielnök-választás időpontját is - egyidőben. Véleménye szerint ha a népszavazást és az elnökválasztást külön-külön tartják meg, az utóbbira az idén már nem kerülhet sor. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) mégis ezt javasolta, úgy, hogy a népszavazás után egy héttel tartsanak elnökválasztást. Többen felvetették: a népszavazás és a választás időbeni elkülönítése azt eredményezhetné: a választópolgárok nem mennek el háromszor szavazni. A levegőben benne van ugyanis, hogy a köztársaságielnök-választás valószínűleg csak két forduló után lesz eredményes. Mint az államtitkár mondotta: lehetséges olyan megoldás is, hogy a képviselőválasztást írják ki, ez esetben a választás előtt és után három hónappal nem lehet népszavazást tartani. (Ezt a változatot sem ő sem pedig a jelenlévők nem tartották elfogadhatónak.) Véleménye szerint egy napon négy kérdésben kellene szavazni, bár ezek pontos megfogalmazása még várat magára: akarja-e az állampolgár, hogy a képviselőválasztások előtt a lakosság közvetlenül válasszon köztársasági elnököt, ha igen, akkor az alábbi jelöltek közül kit látna szívesen köztársasági elnöknek, továbbá melyik címert választja és melyik nap legyen a nemzeti ünnep? A kérdéseket külön-külön szavazócédulán tennék fel - még akkor is, ha egyféle szavazócédula elkészítése a sokszorosítással együtt 15 millió forint -, s csak az első kérdésre adott szavazatok arányának ismeretében számolnák össze (vagy sem) a köztársaságielnök-jelöltekre leadott voksokat. Ezzel kapcsolatban ketten is arra a veszélyre hívták fel a figyelmet: előfordulhat, hogy az első kérdésre a többség nemmel szavaz vagy nem lesz meg a szükséges szavazati arány, míg az elnökjelöltek valamelyikére - ,,biztos, ami biztos,, alapon - voksolnak az állampolgárok. A bizottság ebben a kérdésben is, valamint a földtörvény módosításáról is hétfő reggeli ülésén dönt. (MTI) 1989. október 26., csütörtök 17:49
Vissza » A hírhez kapcsolódik »