|
|
|
|
Ülést tartott az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága (1. rész)
|
1989. október 26., csütörtök - Egyidőben avagy külün-külön tartsák-e meg a népszavazást és a köztársaságielnök-választást? Milyen kérdésekben döntsön a nép? Jogállamban - ha az még csak formálódik is - a döntések meghozatalakor a jogi szempontok vagy a politikai megfontolások érvényesüljenek-e elsődlegesen? Egyebek között ezekre a kérdésekre épült az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának csütörtöki ülésén a népszavazás-kezdeményezésről és az azzal összefüggő törvénymódosítási javaslatról, illetve országgyűlési határozatról lezajlott élénk vita.
Jóllehet, a bizottság feladata elsősorban az volt, hogy az Állami Számvevőszékről szóló törvénytervezethez benyújtott módosító javaslatok mérlegelésében segítse az előterjesztő terv- és költségvetési bizottságot, illetve állást foglaljon a földtörvény módosításáról, a képviselők érdeklődését nem elsősorban ezek a témák csigázták fel. Az Állami Számvevőszék felállításáról, működéséről folytatott rövid véleménycsere alapján a bizottság úgy foglalt állást, hogy a törvényjavaslatot csak általános vitára tartja alkalmasnak, s csak annak lefolytatását javasolja az Országgyűlésnek. Mielőtt a bizottság határozott volna arról, hogy milyen tárgyalási módot ajánl az Országgyűlésnek, Soltész István, a Parlament főtitkára tisztázta a kétfordulós, illetve a két olvasatban történő tárgyalási mechanizmus közötti különbséget. Tapasztalatai szerint ugyanis sok képviselő még nem ismeri az új Házszabályt, s így sokszor értetlenül fogadja az ezzel össszefüggő szavazási procedúrát. Mint mondotta: a kétfordulós tárgyalás során a Parlament két, időben elkülönülő ülésszakon tárgyalja a törvényjavaslatot. Első ízben annak koncepcióját, másodszor pedig magát a konkrét törvénytervezetet, ahogyan ez történt az alkotmány módosításakor. A két olvasat viszont azt jelenti, hogy a képviselők magát a törvénytervezetet ugyanazon az ülésszakon általános és részletes vitában tárgyalják meg. Az általános vita után arról döntenek: alkalmasnak tartják-e a törvényjavaslatot a részletes vitára is. Ez a módszer magában foglalja azt a lehetőséget is, hogy a részletes vitát - ha arra a törvényjavaslatot alkalmatlannak ítélik - elnapolhatják. A bizottság határozott abban is, hogy csak olyan módosító javaslatokat, indítványokat támogat, amelyek a már elfogadott módosított alkotmányt nem érintik. (folyt.köv.)
1989. október 26., csütörtök 17:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- 12-8o-ol6: egy iskolai gondnok vagyok. Abban szeretném a segitségüket kérni, hogy a XIX. kerületben az utcán egyáltalán nem égnek a villanyok. A betörések sorozatosak, nem is tudunk védekezni. A villamosszolgálathoz már beszóltunk, de azt felelték, hogy nem tudják megcsinálni, mert a lámpák szét vannak verve. Ki lehetne jönni és megnézni, hogy tényleg igy van-e?- 853-942: nem sokkal ezelőtt a TV2 műsorvezető nevében valaki felhivott, és különböző játékokhoz kérdéseket tett fel nekem. Az az érzésem, hogy ez nem a TV2-től jött, szeretném ha felhivnának és tisztáznánk ezt. - 12-8o-ol6: nem panaszom van, szeretném ha Antal Imre visszahivna.
- 138o-197: már másodszor van műsorismertetés és a Napzárta cimét megint nem közölték, illetve a témáját. Miután ilyen későn van, szeretnénk eldönteni, hogy érdemes-e fentmaradni vagy sem. Kérem közöljék a témáját. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|