Rendszerváltás és az MTI

	A hatóság és az ellenzék - Für-interjú
London, 1989. augusztus 6. (BBC, Panoráma) - Munkatársunk, Békés Erzsébet telefonon beszélt Für Lajos történésszel, aki a Magyar Demokrata Fórum képviseletében a választójogi munkacsoport tagjaként tevékenykedik. Für Lajos az első kérdésre válaszolva megemlítette, hogy a nézeteltérések a köztársasági elnök személye és jogköre, az MSZMP vagyonának számbavétele és felosztása, valamint a munkahelyi pártszervezetek körül csúcsosodtak ki. Majd így folytatta: - Van azonban más is, ami még ezen túlmenően, ha nem is ennyire kardinális kérdése, de jelentős vitapontja az egyeztető tárgyalásoknak. Melyek ezek? Az egyik az alkotmányt érintően a szocializmus fogalma. Amelyik eddig a meglévő mai, mostani, úgynevezett sztálini alkotmányban többféle formában is szerepel, és az Ellenzéki Kerekasztal képviselői arra törekedtek, hogy ezt a fogalmat az átmeneti alkotmányból is törölni kellene, tekintettel arra, hogy a szocializmus - annak legalábbis kelet-európai gyakorlata - csődbe jutott ebben a térségben, és nem szükséges, hogy egy alkotmánynak része legyen. A másik ilyen fontos kérdés a választójog kapcsán merült fel, vetődött fel, mégpedig a választójogi rendszer, annak jellege, illetőleg a választójogi rendszeren belül mutatkozó különböző jelölési arányok között. Az Ellenzéki Kerekasztal kétféle jelölési rendszert fogad el: egy egyéni jelölt állítását és egy listás jelölt indítását a választásokon. Ennek arányát mi körülbelül fele-fele arányban képzeltük volna el. Egyetértést mutatkozott e tekintetben az Ellenzéki Kerekasztal különböző pártjai és csoportjai között. (folyt.) 1989. augusztus 6., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Für-interjú - 1. folyt.
Ezzel szemben az MSZMP jóval a nagyobb arányú egyéni jelölést tudná elgondolni az elkövetkezendő választásokon, nem fele-fele arányban egyénit és listást, hanem a nagyobb részét egyéni jelölésként képzeli el indítani a képviselőknek, és mindössze 50 képviselői helyet kívánna csak a listás rendszerben jelöltetni. A másik a jelöléshez szükséges előzetes szavazatoknak a száma, ami gondot okoz. A korábbi elképzelés szerint ugyanis az a párt, vagy csoport, amelyik a jelölések előtt mintegy 10 ezer aláírást tudna gyűjteni, az korlátlatnul állíthatna az országban bárhol jelöltet. Most az MSZMP ezt a korábban általa is 10 ezernek nevezett létszámot 100 ezerre szeretné felemelni, vagyis csak akkor indulhatna bármelyik párt az országban korlátlanul a választásokon, hogyha előtte 100 ezer ember írásos ajánlását tudná megszerezni. - Na most, nyilván itt ez egy igen jelentős eltérés a számarányokat tekintve a két álláspont között. - Roppant nagy, hiszen gondolja el, hogy vannak kisebb pártcsoportosulások, akiknek 100 ezer ember bizalmát megszerezni jóval a választások előtt, de néhány héttel a választások előtt rendkívül nehéz feladat lenne azok között a körülmények között, amelyek között Magyarországon az ellenzéki pártok, tömörülések indulnak majd a választásokon. Nem is szólva arról, hogy ha itt egy nyolc-tíz párt indul, akkor ez már előtte mintegy egymillió embernek a megmozgatását jelenti, tehát mintegy előválasztás lenne valójában a jelöltállításához szükséges ilyen bizalmi ajánlások megszerzése. (folyt.) 1989. augusztus 6., vasárnap
Vissza »

	- Für-interjú - 2. folyt.
- Na most, e tekintetben meg kell, hogy mondjam: a Magyar Demokrata Fórumnak az álláspontjával ez esetben az MSZMP álláspontja egybeesik. Mert mi már a múlt év ősze óta, a Magyar Demokrata Fórum a választások előrehozatalát kérjük, követeljük, javasoljuk, tanácsoljuk minden lehetséges fórumon, és e tekintetben mondjuk, a mi véleményünk is harmonizál ezzel az elképzeléssel. Azt szeretnénk, hogy a választások lehetőleg még ennek az évnek a legvégén meglegyenek. - Tehát a Magyar Demokrata Fórum úgy érzékeli, úgy értékeli, hogy az ellenzék készen áll ezekre a választásokra? - Az ellenzék általában nem, de mi igen. Mi igen, és számos oknál fogva gondoljuk mi azt, hogy minél előbb meg kellene tartani a választást. Arra most nincs idő, hogy ezeket részletesen kifejtsem, de több oka van ennek és nem a Magyar Demokrata Fórum egyéni pártérdeke, általános országos érdekek szóltak amellett, hogy minél előbb túl kellene esni a demokrácia megteremtésének ezen a nagyon fontos első állomásán. - Mindenesetre a szombaton, tehát a július 22-ikén tartott, illetve augusztus 5-ikén megismételt pótválasztások is azt jelzik, hogy az MDF-nek komoly sikerei vannak. - Hát voltak, valóban jelentősek voltak az elmúlt választáson, noha a három körzetben nem sikerült végeredményt kicsikarni, de bízunk abban, hogy a három megismételt választáson legalább két esetben a választási eredmény a mi sikerünket fogja hozni. Nagyon drukkolunk, nagy izgalommal várjuk az eredményeket. (folyt.) 1989. augusztus 6., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Für-interjú - 3. folyt.
- Ön is utalt arra, hogy az egyik legnehezebb kérdés az MSZMP vagyonának a pontos felmérése, illetve ennek felosztása. Egyes történelmi pártok követelik vissza régi helyiségeiket, régi ingatlanaikat. Nincs-e arról szó, hogy mind a KISZ, illetve az MSZMP is megpróbálja most az utolsó pillanatban bizonyos ingatlanait, bizonyos vagyontárgyait elkülöníteni, vagy esetleg értékesíteni? - Igen. Rendkívül makacs módon, csökönyesen ragaszkodik mindahhoz, amit a mi megítélésünk szerint az elmúlt évtizedek során jogtalanul halmazott fel. Nyilvánvaló, hogy a nép rovására, az ország pénzéből, és nem a párttagság tagdíjaiból. Szükség lenne ennek a vagyonnak a felosztására, elosztására. Részint a történelmi pártok jogosan követelik vissza a maguk hajdani építményeit, objektumait. Ugyanakkor vannak új képződmények - mint amilyen például a Magyar Demokrata Fórum is - akik nem rendelkeznek azokkal a szükséges, úgynevezett infrastrukturális eszközökkel, amelyek nélkül párttevékenységet, politikai tevékenységet a XX. század végén ma már nem lehet igazán kifejteni. - Most - visszakanyarodva a politikai egyeztető tárgyalásokhoz - Für Lajos megítélése szerint miként folytatódnak majd ezek a megbeszélések? - Nyilvánvaló, hogy szükség lesz gondolom, esetenként mindkét fél türelmére, bizonyos kompromisszumkészségre, akár úgy is, hogy egyes területeken az MSZMP-nek kell engedni az álláspontjából. Más területeken esetleg felül kell vizsgálni az Ellenzéki Kerekasztal véleményét, nézeteit, hogyan lehetne tovább lépni, hogy ne süllyedjenek el, ne akadjanak meg, vagy pláne ne szünjenek meg azok a lehetőségek, amit ezek a tanácskozások mind az ország számára, mind pedig a különböző politikai pártok számára nyújtottak - azok a bíztató remények, amelyekre tekint az egész ország, sőt kicsit talán még Európa is. +++ 1989. augusztus 6., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »