Rendszerváltás és az MTI

	A Nagy Imre-ügy
A Nagy Imre-ügy kilátásai BBC - Hankiss-nyilatkozat London, 1989. május 23. ------------------------- Panoráma Hankiss Elemér szociológus, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára miként ítéli meg: kinek és mennyire lenne fontos az egységes pártálláspont, és milyen kilátások vannak erre a Nagy Imre-ügyben? - Elsősorban a párt számára fontos, vagy lenne fontos az, hogy gyorsan egységes álláspontot alakítsanak ki, legkésőbb június 16-ika előtt. Azt hiszem, erre megvan a komoly lehetőség. Én azt hiszem, hogy az úgynevezett reformszárnya a pártnak előretörőben van, és nemcsak Horn Gyula, hanem Szűrös Mátyás is már hasonló jelleggel nyilatkozott az elmúlt napokban. Egyre erősödik ez a hang a sajtóban is. A tegnapelőtt lezajlott szegedi reformkör-gyűlésen is megfogalmazták ezt a rehabilitációs kényszert vagy kötelességet, és ha jól ítélem meg, a reformköröknek van már bizonyos súlya a párton belül. Oda kell rájuk figyelni. Én azt hiszem - és ez majdnem bizonyos -, hogy valamiféle rehabilitációra, bár lehet hogy csak retorikai szinten, már sor fog kerülni 16-ika előtt. - És miért lenne ez fontos a párt számára? - Egyrészt azért, mert a párt vezetői erősen hansúlyozzák a stabilitás fontosságát, és ha június 16-ikán nem vehetnek részt, akárcsak szimbólikusan is ebben az aktusban, az bizonyára el fogja mélyíteni, vagy elmélyítené az ellentéteket a párt centrista, illetve konzervatív szárnya és a reformszárnya között, illetve a párt egésze és a társadalom között. Ezt aligha vállalhatják most, ebben a korszakban. Ez az egyik ok. (folyt.) 1989. május 23., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Nagy Imre-ügy - Hankiss-vélemény - 1. folyt.
A másik, hogy az MSZMP is, és az egész társadalom is kezd készülődni a választásokra. És a választásoknak ilyen tehertétellel nekiindulni a jelenlegi helyzetben, én nem hiszem hogy okos dolog volna. Ez az ő belügyük, nem rám tartozik, de én azt hiszem, hogy ezt a terhet ők nem akarják vállalni. És ha más okból nem - még a centristák, vagy az ortodoxok is taktikai okokból - valószínűleg ezt a lépést meg fogják tenni. - Schöpflin György egyszer azt mondta, amikor Nagy Imre és legközelebbi munkatársainak exhumálása megkezdődött, hogy itt most egy egész társadalmat exhumálnak. Egyetért ezzel? És véleménye szerint mennyire fontos a magyar társadalom szempontjából az, ami most történik ekörül, és ami június 16-ikán történni fog hosszú távon? - Igen. Azt hiszem, hogy a magyar társadalom kihantolása még épphogy csak elkezdődik ezzel az aktussal. Úgy vélem, hogy az elmúlt hónapokban és években még mindig túlzottan sok szó esett 1956 néhány vezetőjéről és azok mártírsorsáról, és nagyon kevés az összes többi mártírról. Illetve nem csak 1956-ról beszélnék itt, hanem 1948-tól kezdve, a magyar társadalom széles rétegeit és osztályait sújtotta az elnyomás, a terror. Ennek nem 5, és nem 10, és nem néhányszáz pártvezető áldozata volt, hanem sok tíz-és százezer pártonkívüli, vagy egyszerű párttag-áldozata volt. Nagy jó, hogy tulajdonképpen megindult az ő rehabilitálásuk is. Nagyon lassan és talán óvatosan, de megindult. Megindult a gazdasági koncepciós pereknek a felszámolása, a HVG-ben lehet ezt nagyon jól látni, de megindult a parasztperek és a kulákirtások borzalmainak a feltárása is, és ennek a rétegnek a lassú rehabilitálása is. Ezek nagyon jó dolgok, de úgy érzem, hogy a hansúly egyensúlya még nem teremtődött meg. Még túl sokat beszélünk mindig néhány vezetőről és túl keveset az egész társadalom szenvedéseiről. (folyt.) 1989. május 23., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Hankiss Elemér véleménye - 2. folyt.
- Nagy Imre és társairól azért beszél a nyugati sajtó is sokat - most hogy egy pillanatra kiugorjak a magyar összefüggésekből -, mert jelképesnek tekintik alakjukat az egész 1956-ra nézve. Úgyhogy egyáltalán szívén viseli az egész lakosság - nemcsak a reformista körök és az ellenzéki aktivisták és a független csoportok - de az egész lakosság, az egész társadalom fontosnak tartja azt, hogy ezeket a dolgokat tisztázzák? - Én nem mernék ilyen nagy szavakat használni, hogy az egész társadalom. Bizonyára nagyon sokan és nagyon széles rétegek nagyon fellélegeznek majd, hogyha ez a rehabilitálás megtörténik. Mert igen szimbólikusan ez valóban egy korszak elítélését, egy hatalmi rendszer elítélését jelenti - így mindenki számára megkönnyebbülést és elégtételt jelenthet. De ugyanakkor nagyon sokan vannak, akik konkrétan ebben a kérdésben úgy vélekedhetnek - és nem tudom, hogy milyen réteg mennyire széles, de elég széles lehet -, hogy ez a kommunisták belügye. Egymást gyilkolták, az ő dolguk. Tehát van egy ilyenfajta megkeseredett, belefáradt, kényszerből cinikussá vált vélemény is az országban. Jó lenne tudni, hogy milyen széles rétegekben -, de biztos vagyok benne, hogy elég széles rétegekben van egy ilyen is. Tehát miközben van egy öröm és megkönnyebbülés, ugyanakkor ha túlzottan koncentrálunk csak a vezetők sorsára, akkor ezt kísérni fogja egy ilyen keserű mellékíz is: hogy csak önmagukat - egymás közt önmagukat - rehabilitálják. +++ 1989. május 23., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »