 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ kecskeméti szervezetének állásfoglalása
"Minden jogállam alapvető pillére
a független bírói testület. A jövőben bíró egyetlen pártnak sem
lehet tagja. Ehhez képest a közelmúltban két olyan személyt
választottak meg bírónak, és osztottak be a Bács-Kiskun Megyei
Bírósághoz, akik évekig az MSZMP magas beosztású politikai
munkatársai voltak (megyei titkár illetve városi első titkár)."
Izraeli Rádió, Esti híradó:
Bevonulók Izraelben
"Ezekben a napokban vonulnak be a 18 éves lányok és fiúk, új
évjárat kezdi meg szolgálatát a hadseregben. Néhány nappal a
bevonulás előtt a hadsereg rádiója - mert Izraelben ilyen adó is
van, szeretném megjegyezni hogy igen népszerű, jó műsorokat sugárzó
adó, magam is gyakran hallgatom - műsort sugárzott a bevonuló
katonáknak. Olyan műsort, amely előtt közlik a studió telefonszámát,
s akinek kérdése van, az telefonon felteszi, és azonnal kap alapos,
minden szempontra kiterjedő választ. Hogy kitől? A különböző
fegyvernemek főtisztjeitől."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - első nap (31. rész)
|
Több hozzászóló nem lévén, határozathozatal következett. Először
arról a képviselői módosító javaslatról szavaztak, amely
szorgalmazta: az özvegyi nyugdíjra való jogosultságot terjesszék ki
az aktív korú férjre is. A társadalombiztosítási bizottság
egyetértett ugyan a javaslattal, de 1990-től történő bevezetését nem
támogatta. A kormány pedig azért nem fogadta el, mert nem tartja
elvileg járható útnak, hogy olyan módosítást vezessenek be, amely
összefügg a nyugdíjrendszer általános szabályaival, illetve a saját
jogú nyugdíjrendszer 1991-től tervezett módosításával. Szabó Tamás
javaslatát az Országgyűlés sem fogadta el.
Ezután a törvényjavaslat egészéről szavaztak, azt az
Országgyűlés nagy többséggel elfogadta.
A Parlament késő délután megkezdte az Állami Számvevőszék
szervezeti felépítéséről, létszámáról és éves költségvetéséről szóló
előterjesztés tárgyalását; e napirendi ponthoz dr. Hagelmayer
István, az Állami Számvevőszék elnöke fűzött szóbeli kiegészítést.
Elmondta: az intézményt negyven évvel ezelőtt azzal a szándékkal
szüntették meg, hogy az állami hatalmat ne korlátozhassa olyan
ellenőrzés, amely zavarta volna azokat, akik nem kívántak
döntéseikbe beleszólást. A Parlament jelentős lépést tett a
jogállamiság felé az intézmény visszaállításával.
A szervezeti felépítésre vonatkozó előterjesztést kiegészítve
elmondta, hogy a tervezéskor osztrák és NSZK-beli példákat követtek.
A javaslat a szervezeti felépítésre két változatot tartalmaz: a
költségvetési bizottság a regionális szerveződést szorgalmazó
inditványát főleg azzal indokolta, hogy ezzel a megoldással
kizárható vagy legalábbis csökkenthető lenne a helyi összefonódás
lehetősége. Az ÁSZ elnöke a továbbiakban ismertette: a számvevőszék
csaknem háromszáz alkalmazottját mintegy ezer pályázó közül
választják ki. A szervezet tagjainak túlnyomó többsége egyetemi, a
többiek más felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. A
költségvetés-tervezetben szereplő kétféle összeget magyarázva
elmondta, hogy az állami költségvetés a KNEB megszüntetésének
kiadásait is tartalmazza, s ezért magasabb. Az Állami Számvevőszék
elnöke az előterjesztéshez csatolt határozati javaslat elfogadását
kérte a képviselőktől. (folyt.köv.)
1989. december 18., hétfő 19:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|