Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - harmadik nap (7. rész) - Békesi 5.
Az egyéni és társas vállalkozások adóterhe így is jelentősen, 9 százalékkal csökkenne. A költségvetés kiadási oldalának feszültségei nem tették lehetővé, hogy az adóbevételek nagyobb mértékű csökkentésének fedezetét kiadáscsökkentéssel teremtsük meg. A megoldás csak az lehet, hogy az adórendszeren belül keressük meg a további adócsökkentés forrásait. Egy százalék adószint-csökkentés 2,6 milliárd forintba kerül. További 10 százalékos csökkentés - amit a modernizációs képviselőcsoport ajánl néhány érdekképviseleti szervvel együtt - megalapozhatatlan. A kormány kompromisszumként azt ajánlja, hogy az eredetileg javasolt 45 százalék helyett a nyereségadó mértéke 40 százalék, illetve 3 millió forint nyereségig 35 százalék, az állami tulajdon utáni részesedés mértéke 18 százalék helyett 20 százalék legyen. Ez a módosítás 10 milliárd forintos bevételcsökkenést eredményezne a költségvetésben. Ennek részbeni fedezetét a nyereségadó-kedvezmények olyan mértékű csökkentésével javasolja pótolni a kormány, amely az érintett vállalati kör adóterheit nem növeli, kedvezményeit az adócsökkentés mértékének megfelelő nagyságrenddel csökkenti. A preferenciamérséklésnek így nincs se adónövelő, se árnövelő hatása. Ennek megfelelően a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az élelmiszer-kereskedelem 40 százalékos adókedvezményét 35 százalékra, az államkölcsön-törlesztést eddigi 100 százalékos adókedvezményét 50 százalékra javasoljuk csökkenteni. Ez a preferencia-csökkentés még mindig nem fedezi a kieső adókat, de a hiányzó 4-5 milliárd forint miatti kockázatot a kormány vállalja. Ennek az az alapja, hogy az egyéni és társas vállalkozások nyereségnövekedése elvezethet a jövő évben az adóbevételek emelkedéséhez is. A kormány által javasolt módosítással az állami vállalatok nyereségelvonása 50 százalék alá, az egyéni és társas vállalkozóké 38 százalék alá süllyed. Ez olyan kompromisszum, amiből a súlyos deficitnövekedés veszélye nélkül a kormány nem tud engedni. A kompromisszumot - alapkövetelményei fenntartása mellett - az Országgyűlés reformbizottsága is értékelte. A reformbizottság és a modernizációs képviselőcsoport javaslata alapján megvizsgáltuk, lehetséges-e a termelésben lekötött állótőke reálérték-megőrzése a nyereségadó terhére. A válasz egyértelmű, ez a célkitűzés megvalósíthatatlan, a nyereségadó alapjának teljes eltünésével, 100 milliárd forintos nagyságrendű bevételkieséssel járna együtt. Ugyanakkor nagy ösztönzőerőt jelenthet a kis- és a társasvállalkozások számára, hogy gépeik, berendezéseik, technológiai beruházásaik költségeit két esztendő alatt leírhatják az adójukból, s így adómentesen bővíthetik vállalkozásaikat. (folyt.köv.) 1989. november 23., csütörtök 11:54
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »