|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ kecskeméti szervezetének állásfoglalása
"Minden jogállam alapvető pillére
a független bírói testület. A jövőben bíró egyetlen pártnak sem
lehet tagja. Ehhez képest a közelmúltban két olyan személyt
választottak meg bírónak, és osztottak be a Bács-Kiskun Megyei
Bírósághoz, akik évekig az MSZMP magas beosztású politikai
munkatársai voltak (megyei titkár illetve városi első titkár)."
Izraeli Rádió, Esti híradó:
Bevonulók Izraelben
"Ezekben a napokban vonulnak be a 18 éves lányok és fiúk, új
évjárat kezdi meg szolgálatát a hadseregben. Néhány nappal a
bevonulás előtt a hadsereg rádiója - mert Izraelben ilyen adó is
van, szeretném megjegyezni hogy igen népszerű, jó műsorokat sugárzó
adó, magam is gyakran hallgatom - műsort sugárzott a bevonuló
katonáknak. Olyan műsort, amely előtt közlik a studió telefonszámát,
s akinek kérdése van, az telefonon felteszi, és azonnal kap alapos,
minden szempontra kiterjedő választ. Hogy kitől? A különböző
fegyvernemek főtisztjeitől."
|
|
|
|
|
|
|
Schily átlép az SPD-be? (1.rész)
|
Bonn, 1989. november 2. csütörtök (MTI-Panoráma) - A hír még a világpolitikai szenzációk ellenére is vezető sajtóanyag, akkor is, ha időben egybeesik a szovjet-amerikai csúcs bejelentésével, vagy Egon Krenz moszkvai sajtóértekezletével. Az a tény, hogy a nyugatnémet zöldek egyik legismertebb képviselője átigazol a szociáldemokratákhoz, mindenképpen belpolitikai szenzáció, s az SPD jelentős felhajtóereje lehet. Ezért is mondta sajnálkozva a zöldek egyik szóvivője, Antje Vollmer, hogy a berlini ügyvéd új pártja számára valóságos kincs. Daniel Cohn-Bendit, a ,,hatvannyolcas,, ifjúság legendás hírű alakja, egy zöld lap szerkesztője pedig a döntést önkritikusan a zöldek jogos bírálatának fogta fel.
Schily, aki annak idején a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) nevű terrorszervezet tagjai elleni perekben védőügyvédként szerzett magának hírnevet, pártjában a reálokhoz, a tényleges helyzetet a valóságnak megfelelően mérlegelő, a politikai szövetségesek keresésében az SPD felé is tájékozódókhoz tartozott. Nem is volt népszerű a fundik, a radikális baloldali fundamentalisták körében, s gyakran mellőzték a párton belül vezető tisztségek betöltésénél. De miért éppen most érett meg ez a régóta érlelődő elhatározása? Most, amikor párton belüli ellenlábasai, a fundamentalisták meg az ökoszocialisták visszaszorultak, és a reálok kezdték kijelölni az irányvonalat? Maga Schily elsősorban arra hivatkozott, hogy döntését nem negatív értelemben a zöldek ellen hozta meg, hanem pozitívan az SPD javára. Európa ugyanis napjainkban jelentős átalakulás részese, s ebben az NSZK-ra különleges szerep hárul. E küldetését szerinte csakis úgy tudja betölteni, ha a szociáldemokrácia válik a társadalom vezető erejévé. Csakis így lehet mélyenszántó reformokat életbe léptetni, meghaladni a CDU jelszavát, amely így hangzik: ,,Csak így tovább,,. Arra is emlékeztetett, hogy a zöldek soraiban nagyon is szűk volt a mozgástere. A pártban egyharmad részben jelen lévő fundik szerinte valóságos súlyukat meghaladó és bomlasztó módon befolyásoltak elvi kérdéseket. Igy számára immár elfogadhatatlan volt, hogy például a jogállamiság és a demokrácia kérdéseit még mindig másodrendű problémaként kezelték, éppen egy olyan időpontban, amikor Kelet-Európában, nem utolsósorban immáron az NDK-ban is ez a társadalom érdeklődésének a homlokterébe került. Szerinte a zöldek egy része szégyellheti magát, hogy a politikának erre az egyszeregyére most kell őket kioktatni - ezt a leckét már régen meg kellett volna tanulniok. Ő maga már terhesnek érzi ezt a kisegítő iskolai tevékenységet; a napirenden már sokkal szélesebb társadalmi összefüggéseknek kellene szerepelniök. (folyt)
1989. november 2., csütörtök 12:47
|
Vissza »
|
|
Schily átlép az SPD-be? (2.rész)
|
Elhatározásában azonban egy másik szempont is nyilvánvalóan latba esett: az észak-rajna-vesztfáliai zöld pártszervezet nem akarta újra képviselőként jelölni azokat, akik már két választási periódusban részt vettek a törvényhozás munkájában. Schily sok bonni újságíró számára is kicsit idegenszerűen hatott a zöldek körében. Bármennyire rokonszenves is ez a párt, ez a mindig jól öltözött értelmiségi erősen elütött sok szedett-vedett, tudatosan hanyagul öltözködő, tornacipős, nem ritkán ápolatlannak ható társától. Otto Schily bizony kilógott a zöld sorból, mind fizikai, mind pedig átvitt és elméleti értelemben. Jól értesült fővárosi körökben úgy tudják, hogy az SPD egyik dél-bajorországi pártszervezetéhez fogják átigazolni. xÁllítólag ebben állapodott meg Peter Glotzcal, az ottani SPD-szervezet elnökével, a szociáldemokraták elméleti szaktekintélyével - borozgatás közben, Schily olaszországi, toscanai házában. Otto Schily nagy számú magyar hívei csak azt kívánhatják, hogy a Bundestag nyugatnémet-magyar csoportjának eddig zöld színekben oly hasznosan tevékenykedő elnöke a jövőben is folytassa áldásos munkásságát a két ország barátságáért. Aki tanúja lehetett a szövetségi gyűlésben idén júniusban elmondott beszédének, nehezen fogja elfelejteni szavait. A beszéd akkor hangzott el, amikor a Bundestag egyhangúlag biztosította elismeréséről a demokrácia felé tartó Magyarországot, és a kormány támogatását kérte az ottnai megújulási és gazdasági törekvések megvalósításához. Schily - szokása szerint papír nélkül elmondott- beszédében régi emlékeket idézett fel ifjúságának nap jaiból, 1956-ból. Nagy Imre segélykérő rádióbeszédének hallgatását, majd a külföldi beavatkozás elleni tiltakozó tüntetésen való részvételét a nyugatnémet egyetemi ifjúsággal. A történelmi igazságszolgáltatás több évtizedes megkésése láttán az NSZK-ban sincs senkinek oka önhittségre, mert más vonatkozásban ugyan, de itt is oly sokat kellett várni, amig Richard von Weizsa:cker személyében bonni államfő a parlament fórumán először mondott ki nyíltan történelmi igazságokat a gyászos múltról. Schily szerint maga a demokrácia igényli a történelmi igazságot, s ezért üdvözölte azt a tényt, hogy az okos, bátor, érzelem- és gondolatgazdag magyar nép a népek nagy európai közösségének tagjaként bekapcsolódhat az európai párbeszédbe. Egyben hangsúlyozottan helyeselte a bős-nagymarosi nagyberuházás leállítását, és kérte a képviselőket, járuljanak hozzá a pénzügyi nehézségek áthidalását segítő alapítványhoz.+++ Flesch István (Bonn) MTI-Panoráma
1989. november 2., csütörtök 12:49
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|