 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ kecskeméti szervezetének állásfoglalása
"Minden jogállam alapvető pillére
a független bírói testület. A jövőben bíró egyetlen pártnak sem
lehet tagja. Ehhez képest a közelmúltban két olyan személyt
választottak meg bírónak, és osztottak be a Bács-Kiskun Megyei
Bírósághoz, akik évekig az MSZMP magas beosztású politikai
munkatársai voltak (megyei titkár illetve városi első titkár)."
Izraeli Rádió, Esti híradó:
Bevonulók Izraelben
"Ezekben a napokban vonulnak be a 18 éves lányok és fiúk, új
évjárat kezdi meg szolgálatát a hadseregben. Néhány nappal a
bevonulás előtt a hadsereg rádiója - mert Izraelben ilyen adó is
van, szeretném megjegyezni hogy igen népszerű, jó műsorokat sugárzó
adó, magam is gyakran hallgatom - műsort sugárzott a bevonuló
katonáknak. Olyan műsort, amely előtt közlik a studió telefonszámát,
s akinek kérdése van, az telefonon felteszi, és azonnal kap alapos,
minden szempontra kiterjedő választ. Hogy kitől? A különböző
fegyvernemek főtisztjeitől."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - negyedik munkanap (10. rész)
|
Ezután határozathozatal kövekezett. Az elnöklő Horváth Lajos
bejelentette, hogy Séra János képviselő visszavonta módosító
indítványát. Roszik Gábor viszont fenntartotta azt a javaslatát,
mely szerint a törvénytervezetnek a köztársaságielnök-választás
második fordulójára vonatkozó bekezdését úgy módosítsák, hogy
amennyiben a második fordulóban sem választottak köztársasági
elnököt, az államfőt az Országgyűlés válassza meg a
képviselőválasztás után. A miniszter és az illetékes bizottság az
indítványt nem támogatta. Indoklásuk szerint az elfogadott
alkotmánymódosítás a megállapodásoknak megfelelően lehetővé teszi,
hogy a képviselőválasztás előtt közvetlenül válasszanak köztársasági
elnököt, a módosító javaslat viszont olyan helyzetet teremthet, hogy
a parlamenti választásig nem kerülne sor a köztársasági elnök
megválasztására, illetve az nem közvetlen választás lenne. Az
Országgyűlés Roszik Gábor javaslatát 279 szavazattal elutasította.
Ezt követően a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság
jelentésében foglalt nyolc módosító javaslatról szavaztak, s az
Országgyűlés mindegyiket elfogadta. Az első módosítás azzal
egészítette ki a törvényjavaslat bevezető részét, hogy a törvény a
köztársasági elnök első megválasztására vonatkozzék. Az
alkotmánymódosításról szóló törvény értelmében ugyanis ezt követően
az Országgyűlés választ majd köztársasági elnököt. Egy másik
módosítás szerint köztársasági elnököt a választópolgárok és olyan
társadalmi szervezetek jelölhetnek, amelyek megfelelnek a pártok
működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek.
Ugyancsak egy módosítás foglalkozik azzal, hogy a második választási
fordulóban - melyet akkor kell megtartani, ha az elsőben a jelöltek
egyike sem szerezte meg a szavazatoknak több mint a felét - az a
jelölt indulhat, akire az első fordulóban a választók legalább 15
százaléka szavazott. Közülük az lesz a köztársasági elnök, aki a
legtöbb szavazatot kapja; feltéve, hogy a választók legalább fele
szavaz.
Az Országgyűlés ezután - az elfogadott módosításokkal együtt -
312 egyetértő szavazattal egészében is elfogadta a köztársasági
elnök választásáról szóló törvényjavaslatot. (folyt. köv.)
1989. október 20., péntek 16:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|