|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ kecskeméti szervezetének állásfoglalása
"Minden jogállam alapvető pillére
a független bírói testület. A jövőben bíró egyetlen pártnak sem
lehet tagja. Ehhez képest a közelmúltban két olyan személyt
választottak meg bírónak, és osztottak be a Bács-Kiskun Megyei
Bírósághoz, akik évekig az MSZMP magas beosztású politikai
munkatársai voltak (megyei titkár illetve városi első titkár)."
Izraeli Rádió, Esti híradó:
Bevonulók Izraelben
"Ezekben a napokban vonulnak be a 18 éves lányok és fiúk, új
évjárat kezdi meg szolgálatát a hadseregben. Néhány nappal a
bevonulás előtt a hadsereg rádiója - mert Izraelben ilyen adó is
van, szeretném megjegyezni hogy igen népszerű, jó műsorokat sugárzó
adó, magam is gyakran hallgatom - műsort sugárzott a bevonuló
katonáknak. Olyan műsort, amely előtt közlik a studió telefonszámát,
s akinek kérdése van, az telefonon felteszi, és azonnal kap alapos,
minden szempontra kiterjedő választ. Hogy kitől? A különböző
fegyvernemek főtisztjeitől."
|
|
|
|
|
|
|
Jugoszlávia: A szlovén alkotmánymodósítás után (1.rész)
|
Belgrád, 1989. október 9. hétfő (MTI-Panoráma)- A szlovén képviselőház két héttel ezelőtt módosította a legnyugatibb jugoszláv tagköztársaság alkotmányát, de a kedélyek azóta sem nyugodtak meg, folytatódik a vita és a szópárbaj, főként a szlovén és a szerb politikusok között.
Szlovénia olyan új szakaszt iktatott be alkotmányába, amely elvben lehetővé teszi, hogy kiváljon a jugoszláv föderációból, továbbá a rendkívüli állapot kihirdetésére és a hadsereg békeidőben történő bevetésére vonatkozó döntés jogát a föderáció hatásköréből a sajátjába vonta. Igen ,,érzékeny,, az a cikkely is, amely szerint Ljubljana a jövőben ,,erejéhez mérten,, járul hozzá a föderáció költségvetéséhez és a gazdaságilag fejletlenebb vidékek megsegítéséhez. (Ezt eddig ,,központi kulcs,, szerint határozták meg). - Ez a döntés - írta a ljubljanai Delo - még mindíg haragos reagálásokat vált ki az ország egyes részeiben, de csak a következőket mondhatjuk: jugoszlávok vagyunk, de elsősorban szlovének, mert ez a történelmi sorsunk, s az alkotmánymódosítás történelmi érdekeinket tükrözi. Ki fogunk tartani mellette, minden nyomás ellenére. A szlovén alkotmánymódosítás ellen szinte az utolsó pillanatban emelt szót a jugoszláv államelnökség, a JKSZ Központi Bizottsága és a szövetségi parlament. Vajon miért nem előbb? A módosítási javaslatok már a nyáron ismertté váltak, Szlovénia-szerte általános vita, népszavazás folyt róluk. S miért váltott ki éles belpolitikai feszültséget és konfrontációt, hogy a szlovének egy olyan jogot iktattak alkotmányukba, amelyet a szövetségi alkotmány szintén elismer: bevezetőjében kimondja az ország minden nemzetének önrendelkezési jogát. A vita főként a szlovén és a szerb politikai ,,csúcs,, közötti véleménykülönbségeket tükrözi, amelyek tavaly ősz óta a gazdaság, a politikai intézményrendszer és a kommunista szövetség reformja, a ,,hogyan tovább?,, kérdésében már elég világosan kirajzolódtak. Unitarista és centrista erők állnak szemben a tiszta föderalizmus híveivel. Ez utóbbiak közé a szlovéniaiak, a horvátországiak és a bosznia-hercegovinaiak tartoznak, a szerbiaiak (a Vajdaság és Koszovo autonóm tartomány) és a crnagoraiak pedig az erősebb centrista állam hívei. A makedóniaiak, akik saját társadalmi-gazdasági bajaikkal vannak elfoglalva, még nem tudják, hová álljanak. (folyt.)
1989. október 9., hétfő 15:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|