|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ kecskeméti szervezetének állásfoglalása
"Minden jogállam alapvető pillére
a független bírói testület. A jövőben bíró egyetlen pártnak sem
lehet tagja. Ehhez képest a közelmúltban két olyan személyt
választottak meg bírónak, és osztottak be a Bács-Kiskun Megyei
Bírósághoz, akik évekig az MSZMP magas beosztású politikai
munkatársai voltak (megyei titkár illetve városi első titkár)."
Izraeli Rádió, Esti híradó:
Bevonulók Izraelben
"Ezekben a napokban vonulnak be a 18 éves lányok és fiúk, új
évjárat kezdi meg szolgálatát a hadseregben. Néhány nappal a
bevonulás előtt a hadsereg rádiója - mert Izraelben ilyen adó is
van, szeretném megjegyezni hogy igen népszerű, jó műsorokat sugárzó
adó, magam is gyakran hallgatom - műsort sugárzott a bevonuló
katonáknak. Olyan műsort, amely előtt közlik a studió telefonszámát,
s akinek kérdése van, az telefonon felteszi, és azonnal kap alapos,
minden szempontra kiterjedő választ. Hogy kitől? A különböző
fegyvernemek főtisztjeitől."
|
|
|
|
|
|
|
Az SZDSZ és a Fidesz nem állt fel a tárgyalóasztaltól (1. rész)
|
1989. szeptember 19., kedd - Az Ellenzéki Kerekasztal nem bomlott fel azzal, hogy a háromoldalú tárgyalások hétfői plenáris ülésén az SZDSZ és a Fidesz - fenntartásait hangoztatva - nem írta alá a megállapodást - hangsúlyozta Pető Iván, az SZDSZ tárgyalódelegációjának tagja azon a keddi sajtótájékoztatón, amelyet a Kossuth Klubban tartott a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fidesz és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája.
Pető Iván mindehhez hozzáfűzte, hogy az EKA-n belül megalakulásától kezdve voltak nézetkülönbségek egyes kérdések megítélésében. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a dokumentumot aláíró EKA-tagszervezetek, illetve az ellenvéleményüket kifejtő ellenzéki szervezetek útjai a továbbiakban elválnak. Súlyos hiba lenne, ha a közvélemény a hétfőn történteket valamiféle ,,botrányként,, értékelné. Arra kérdésre, hogy az SZDSZ miért ezt a megoldást választotta, és miért nem élt vétójogával, Pető Iván rámutatott: a vétó túlságosan erős eszköz lett volna, mivel a szabad demokraták nem tartják eleve rossznak a megállapodást, sőt úgy vélik, hogy az számos előrevivő, a jogállam megteremtését szavatoló elemet tartalmaz. Ugyanakkor az SZDSZ álláspontja az, hogy a dokumentum hiányos. Szerintük ugyanis nem egészült ki olyan elemekkel - ilyen például a pártok munkahelyi működésének tiltása, az MSZMP vagyonával kapcsolatos kérdések rendezése, az ellenzéki pártok hozzájutása a nyilvánossághoz -, amelyek garanciái lennének a szabad választások megtartásának. Mécs Imre, az SZDSZ ügyvivője elmondta: a szabad demokraták indítványozták az EKA-ban, hogy a még vitás kérdésekben - amelyekben az MSZMP delegációja az október 6-án kezdődő kongresszusáig nem tud változtatni álláspontján - folytassák a háromoldalú megbeszéléseket. Azt, hogy a javaslatot elvetették az ,,ötök,,, Mécs Imre súlyos taktikai hibának minősítette, rámutatva, hogy az SZDSZ hajlandó lett volna aláírni a megállapodást az eddigi eredményekről, feltéve, ha az kiegészül a vitás kérdések további tárgyalására vonatkozó záradékkal. A Fidesz képviselői is a megállapodás hiányosságaival indokolták szervezetük döntését. Orbán Viktor Fidesz-választmányi tag kiemelte: a Fidesz a középszintű tárgyalásokon hajlandó lett volna középutas megoldásokat is elfogadni, ha azok nem járnak az EKA elvi álláspontjának feladásával. (folyt. köv.)
1989. szeptember 19., kedd 19:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az SZDSZ és a Fidesz nem állt fel a tárgyalóasztaltól (2. rész)
|
A Fiatal Demokraták Szövetsége nagyon fontosnak minősítette, hogy tartózkodjék minden olyan megállapodástól, amely az új parlament számára kész helyzetet teremt. Vitézy László, az FSZDL képviselője megerősítette: a független szakszervezetek azért nem írták alá a dokumentumot, mert számukra elfogadhatatlan a pártok működése a munkahelyeken. A sajtótájékoztatón az SZDSZ hétfői nyilatkozatára utalva az újságírók arról tudakozódtak: miként élhet az SZDSZ az esetleges népszavazás eszközével. Tölgyessy Péter, az SZDSZ szakértője kifejtette: ehhez az eszközhöz azért lehetne nyúlni, mert a lényeges alkotmánymódosítások a nép elé vihetők. Ami pedig a konkrétumokat illeti, a köztársasági elnök esetében a választás napjáig - ezt tudomása szerint november 25-re tervezi az MSZMP - lehet benyújtani a kérelmet. A többi esetben a népszavazással módosítani lehet az Országgyűlés határozatát. Az SZDSZ egyébként azért ellenzi a közvetlen államfőválasztást, mert nem kívánja, hogy az ország egyszemélyi tekintélyuralom, elnöki rendszer felé induljon el. Orbán Viktor pedig úgy vélekedett, hogy a legfontosabb kérdés a szabad választások kiírása. ,,Előbb köztársaság, utána köztársasági elnök,, - tolmácsolta szervezete álláspontját a Fidesz választmányi tagja. Tölgyessy Péter elmondta még, hogy az államfő-választás bojkottját mindenképp elvetik. Az SZDSZ esetleg még azt tartaná célravezetőnek, ha az ellenzéki pártok közös jelölt állításában egyeznének meg. Az SZDSZ és a Fidesz képviselői egyaránt hangoztatták, hogy részt vesznek a további háromoldalú tárgyalásokon. Orbán Viktor ehhez hozzáfűzte, hogy a Fidesz számára megnehezült az együttműködés az MDF-fel, mert szerinte igaztalanul bírálták az MDF vezetői a Fidesz-képviselőinek több megnyilatkozását. A Fidesz választmányi tagja végül úgy vélekedett, hogy az MSZMP-vel való tárgyalást nagymértékben befolyásolja majd az októberi MSZMP-kongresszus. Arra a kérdésre, hogy az elmúlt napok történései mennyit változtattak az ország politikai színképén, Tölgyessy Péter kifejtette: egyrészt megfigyelhető egy nemzeti közép-irányzat kialakulása, másrészt ennek ellenpólusaként létrejöhet egy szociálliberális tömörülés. Az SZDSZ, a Fidesz és a vendégként jelenlevő MSZDP-vezetőségi tag, Gaskó István megerősítette azt, hogy pártjuk nem kíván koalícióra lépni az MSZMP-vel. (folyt. köv.)
1989. szeptember 19., kedd 19:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az SZDSZ és a Fidesz nem állt fel a tárgyalóasztaltól (3. rész)
|
Mindhárom szervezet képviselői rámutattak, hogy messzemenőkig tiszteletben tartják a szabad választások eredményeit. A Fidesz képviselője mindehhez hozzátette, hogy a plurális demokrácia elismerése nem azonos azzal, hogy egy szervezet akar-e vagy sem koalícióra lépni a kommunista párttal. Egyúttal ellenérzésének adott hangot az olyan beállításokkal szemben, amelyek azt sugallják, hogy a Fidesz radikális, agresszív szervezet. Orbán Viktor kifejtette: a Fidesz legfőbb politikai alapelvei között tartja számon az erőszakmentesség elvét, és egyaránt elhatárolódik a szélsőjobb és a szélsőbal irányzataitól. (MTI)
1989. szeptember 19., kedd 19:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|