 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ kecskeméti szervezetének állásfoglalása
"Minden jogállam alapvető pillére
a független bírói testület. A jövőben bíró egyetlen pártnak sem
lehet tagja. Ehhez képest a közelmúltban két olyan személyt
választottak meg bírónak, és osztottak be a Bács-Kiskun Megyei
Bírósághoz, akik évekig az MSZMP magas beosztású politikai
munkatársai voltak (megyei titkár illetve városi első titkár)."
Izraeli Rádió, Esti híradó:
Bevonulók Izraelben
"Ezekben a napokban vonulnak be a 18 éves lányok és fiúk, új
évjárat kezdi meg szolgálatát a hadseregben. Néhány nappal a
bevonulás előtt a hadsereg rádiója - mert Izraelben ilyen adó is
van, szeretném megjegyezni hogy igen népszerű, jó műsorokat sugárzó
adó, magam is gyakran hallgatom - műsort sugárzott a bevonuló
katonáknak. Olyan műsort, amely előtt közlik a studió telefonszámát,
s akinek kérdése van, az telefonon felteszi, és azonnal kap alapos,
minden szempontra kiterjedő választ. Hogy kitől? A különböző
fegyvernemek főtisztjeitől."
|
|
|
|
|
|
 |
Az SZDSZ szerint az átmenetről folytatott tárgyalásokat a referendummal a nép zárta le (1. rész)
|
1989. november 18., kedd - A népszavazást követően kialakult helyzettel kapcsolatos SZDSZ-álláspontot tisztázta Haraszti Miklós ügyvivő az MTI munkatársának adott keddi nyilatkozatában. Elmondta: a Szabad Demokraták Szövetsége elfogadhatónak tartja, hogy a szabad parlamenti választásokat követően az új Országgyűlés módosítsa a köztársasági elnök megválasztásának módját, és az államfőt a nép közvetlenül válassza meg. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a köztársasági elnök jogkörét a választás módjához igazítsák.
A szabad demokraták ugyanis úgy vélik, hogy a november 26-i
népszavazáson az első kérdésre adott válaszok szoros eredménye miatt
megfontolandó lenne egy ilyen lépés. A kezdeményezők által
megfogalmazott kérdés és az Országgyűlés által jogilag kifogásolható
módon hozzáfűzött magyarázat összekapcsolása következtében két
kérdés - a választás ideje, illetve módja - mosódott össze. Az ugyan
egyértelműnek tűnik, hogy az igennel szavazók a szabad parlamenti
választások után kívánják az államfő megválasztását - hangsúlyozta
Haraszti Miklós. Feltételezhető azonban, hogy a nemmel szavazók egy
része is egyetértett a hatalomátmentés megakadályozásával, és csupán
azért szavazott így, mert maga akar köztársasági elnököt választani.
Mindezt figyelembe véve tartják a szabad demokraták megfontolandónak
a közvetlen elnökválasztás kérdését, ám erről döntést véleményük
szerint csak az új Országgyűlés hozhat.
A továbbiakban hangsúlyozta: a népszavazás elsődleges célja az
volt, hogy az akadályok eltávolításával megteremtse a lehetőséget a
szabad parlamenti választások kiírására. Ehhez pedig
elengedhetetlen, hogy a jelenlegi Országgyűlés mondja ki
feloszlatását, és december 18-án kezdődő ülésszakán március 18-ára
írja ki a parlamenti választásokat. A referendum bebiztosította az
ellenzék eredeti koncepciójának győzelmét is. Nevezetesen azt, amit
az EKA összes tagja a háromoldalú tárgyalásokon a szeptemberi csonka
megállapodásig képviselt, miszerint a legfontosabb cél: a békés
átmenet során hatalomátmentés nélkül elvezetni az országot a szabad
parlamenti választásokig. A népszavazás azt is bebizonyította, hogy
nem alakult ki teljes konszenzus a háromoldalú tárgyalásokon
született megállapodás körül, és az elnökválasztás destabilizáló
tényező lett volna. (folyt.köv.)
1989. november 28., kedd 17:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|