|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ kecskeméti szervezetének állásfoglalása
"Minden jogállam alapvető pillére
a független bírói testület. A jövőben bíró egyetlen pártnak sem
lehet tagja. Ehhez képest a közelmúltban két olyan személyt
választottak meg bírónak, és osztottak be a Bács-Kiskun Megyei
Bírósághoz, akik évekig az MSZMP magas beosztású politikai
munkatársai voltak (megyei titkár illetve városi első titkár)."
Izraeli Rádió, Esti híradó:
Bevonulók Izraelben
"Ezekben a napokban vonulnak be a 18 éves lányok és fiúk, új
évjárat kezdi meg szolgálatát a hadseregben. Néhány nappal a
bevonulás előtt a hadsereg rádiója - mert Izraelben ilyen adó is
van, szeretném megjegyezni hogy igen népszerű, jó műsorokat sugárzó
adó, magam is gyakran hallgatom - műsort sugárzott a bevonuló
katonáknak. Olyan műsort, amely előtt közlik a studió telefonszámát,
s akinek kérdése van, az telefonon felteszi, és azonnal kap alapos,
minden szempontra kiterjedő választ. Hogy kitől? A különböző
fegyvernemek főtisztjeitől."
|
|
|
|
|
|
|
Pártos Gábor a népszavazás jelentőségéről
|
----------------------------------------- London, 1989. november 28. (BBC, Panoráma) - Vegyük szemügyre a fő magyarországi fejleményt, a vasárnapi népszavazás eredményét: a szavazást javasló négy ellenzéki párt kapott többséget, de csak a legminimálisabb mértékben. Az eredmény vereséget jelent a Magyar Szocialista Párt és elnökjelöltje, Pozsgay Imre számára. - Munkatársunk, Pártos Gábor a következőkben látja a népszavazás jelentőségét: - Az MSZMP kormánya a lehető leghamarább akarta az elnökválasztást. Már ki is tűzték időpontját január 7-ikére. A szocialisták visszaszorulóban vannak az egyre magabiztosabb ellenzékkel szemben, és becslések szerint a szavazatoknak maximum 20 százalékát fogják kapni a közelgő országgyűlési választáson. De van egy népszerű elnökjelöltjük Pozsgay Imre személyében, aki a reformkommunisták közül a legtöbbet tette annak érdekében, hogy Magyarország a demokrácia irányában fejlődjék. A szocialista párt ki akarta használni Pozsgay személyes népszerűségét a lakosság körében és ezért akarták elnökké választatni az általános szavazójog alapján a közeljövőben. Érvük az volt, hogy az elnök személye stabilitást jelentene olyan időben, amikor Magyarország békés politikai forradalom korszakát éli. Mindez nem tetszett feltétlenül az ellenzéknek. Négy csoport - az erősen kommunistaellenes beállítottságú Szabad Demokraták Szövetségével az élén - ellenezte a közeljövőben tartandó elnökválasztás gondolatát. Nézetük szerint Pozsgaynak méltánytalan előnye lenne az ellenzék kevésbé ismert jelöltjeivel szemben. Pozsgay megválasztása nem annyira stabilitást nyújtana, hanem fenntartaná a kommunista uralmat a demokrácia leple alatt - így érveltek a szabaddemokraták. (folyt.)
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pártos a népszavazásról - 1. folyt.
|
Az erről lefolyt népszavazás végső kimenetele az, hogy 0,2 százalékos többséggel a januári közvetlen elnökválasztás ellen szavazott a lakosság. De még ez a minimális többség is meglepő. A magyar szavazók - ha tényleg szabad kezet kapnának - bizonyára nem akarnák magukat megfosztani a lehetőségtől, hogy közvetlenül válasszák meg a köztársaság elnökét. Sok választó valószínűleg azért szavazott a szabaddemokraták mellett, hogy megbüntesse az MSZP-t, amelyet még mindig a kommunista elnyomás négy évtizedével azonosítanak. A szabaddemokraták győzelmének a legdöntőbb oka azonban egy másik, és sokkal nagyobb ellenzéki csoportnak, a Demokrata Fórumnak az a döntése volt, hogy bojkottálják a népszavazást. Bár a Fórumnak van saját elnökjelöltje, tagságának egy jó része támogatja Pozsgayt, aki védte őket a múltban a keményvonalas kommunistákkal szemben. A Demokrata Fórum azért bojkottálta a népszavazást, hogy ne legyen meg az érvényes eredményhez szükséges 50 százalékos részvételi arány. De, hogy érezzék a szabad választás jó ízét 40 éves komédia után, az emberek nagy számban igenis mentek szavazni: az arra jogosultak 58 százaléka adta le a voksát. Így tehát a Demokrata Fórum, melynek hívei biztosítani tudták volna a szavazatoknak talán további 20 százalékát is a januári elnökválasztás mellett, elvesztette a népszavazást ezzel a taktikai lépéssel mind önmaga, mind a szocialista párt számára. A népszavazás bojkottjával tehát nagyon elszámította magát a Demokrata Fórum. Amennyiben az új parlament képviselői fogják választani az elnököt, ez nagyon megnehezíti Pozsgay helyzetét, mert valószínűleg inkább egy ellenzéki jelöltet szeretnének. De van egy reménysugár Pozsgay Imre számára: a szabaddemokraták jelezték, hogy esetleg hajlandók elfogadni az alkotmány egy további módosítását, megadva a lakosságnak a jogot, hogy közvetlenül választhassa az elnököt. +++
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|