|
|
 |
|
 |
NATO, VSZ - képviselők tanácskozása (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. november 1. szerda (MTI-TUD) - A sajtó részéről élénk érdeklődés, a rendezők oldaláról pedig gazdag program várta három kelet-európai ország parlamenti küldötteit az észak-atlanti közgyűlés tagjaival együtt megrendezett első közös ülésszakukon az NSZK-ban.
A bonni találkozóra a magyar, a lengyel és a csehszlovák
küldöttségét az észak-atlanti közgyűlés kelet-európai albizottsága
hívta meg. Magyarországot Gyuricza László, az országgyűlés
honvédelmi bizottságának elnöke, Gyarmati István szakértő, a bécsi
leszerelési tárgyalásokon részt vevő magyar küldöttség helyettes
vezetője, és Kovács László, az országgyűlés külügyi főosztályának
helyettes vezetője képviseli. A lengyel küldöttséget Jerzy
Golaczynski, a szejm honvédelmi bizottságának elnöke, a csehszlovák
delegációt pedig Bohuslav Kucera, a prágai törvényhozás alelnöke
vezeti.
A megnyitó ülésen Rita Süssmuth asszony, a nyugatnémet
szövetségi gyűlés elnöknője reményét fejezte ki, hogy a jelenlegi
kedvező nemzetközi fejlődés elvezethet a tartós és igazságos európai
rend megalapozásához, a német megosztottság meghaladásához. Szerinte
a kelet-európai albizottság ezzel a rendezvénnyel is fontos
összekötőkapocs szerepét tölti be Kelet és Nyugat között.
Patrick Duffynak, az észak-atlanti közgyűlés elnökének üdvözlő
szavai után Dieter Castrup, az NSZK külügyi hivatalának politikai
igazgatója kifejtette, hogy napjainkban már nem alkalmas a valós
helyzet érzékeltetésére a ,,keleti tömb,, kifejezés. Emlékeztetett
arra, hogy Helmut Kohl kancellár küszöbönálló lengyelországi, majd
magyarországi, nemkülönben Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter
tervezett moszkvai látogatása egyértelműen mutatja az NSZK keleti
politikájának súlypontjait, a Keleten kibontakozott reformfolyamatok
támogatásának törekvését.
Klaus Francke nyugatnémet CDU-képviselő teljességgel
elfogadhatatlannak minősítette, hogy Csehszlovákiában most is
rendőri erőszakkal vernek szét tüntetéseket, elnyomják a szabad
véleménynyilvánítást, üldöznek olyan polgárjogi személyiségeket,
mint például Vaclav Havel cseh drámaíró. Mindez akadálya az
együttműködés elmélyítésének - mondta. Bohuslav Kucera csak közvetve
válaszolt a Vencel téri megmozdulás erőszakos elfojtása miatt
országa kormányzatát ért bírálatokra, és azt fejtegette, hogy a
nyugati tájékoztatási eszközök eltúlozták a dolgokat. (folyt.)
1989. november 1., szerda 13:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|