|
|
 |
|
 |
Csúcs a hajón (1.rész)
|
1989. november 1. szerda (MTI-PRESS) - Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan reykjaviki találkozójának bejelentése óta nem lepődött meg úgy a világ egy csúcstalálkozó időzítésén, mint ezúttal. Néhány hete még aligha adhatott volna bárki is hitelt a jelentésnek egy egy olyan december eleji csúcsról, amelyet ráadásul a Földközi-tengeren egy szovjet és egy amerikai hadihajó fedélzetén felváltva tartanak. Sem a sietséget, sem a helyszínt nem magyarázza látszólag semmi. Ha csak az nem, hogy a szovjet vezető előzőleg Olaszország vendége lesz. Ez azonban kevésnek tűnik az időzítéshez. Különösen azután, hogy az amerikai elnök beiktatása óta többször értésre adta: nem lát okot semmiféle sietségre. Washington inkább hajlott a kivárásra, s nyilvánosan Moszkva sem próbálta olyan nyomás alá helyezni, amely szándékától eltérítette volna.
Természetesen nem arról van szó, hogy a két nagyhatalmat ne
sürgetné a függőben lévő, megoldatlan kérdések sora. Mindenekelőtt
az, hogy szót értsenek a hadászati támadófegyverek ötvenszázalékos
csökkentésének Reagan időszaka óta aktuális feladatában. De a
középhatótávolságú rakéták megsemmisítése is megkivánja, hogy több
figyelmet fordítsanak a leszerelésre. Mégsem ezek a kardinális
kérdések késztették a két nagyhatalmat a legmagasabb szintű
párbeszédre. Ez elég egyértelmű volt a keddi moszkvai és washingtoni
sajtóértekezleteken. Kiderült ugyanis, hogy a fegyverkorlátozás csak
a nyár eleji csúcstalálkozón kerül napirendre.
Aligha képzelhető el, hogy ezúttal ezeket a kérdéseket teljesen
megkerüljék. Sevardnadze külügyminiszter még annak a lehetőségét sem
zárta ki, hogy a Szovjetunió új, nagyjelentőségű leszerelési
javaslatokat terjeszt elő. Akár így lesz, akár nem, az bizonyos,
hogy a jövő évi találkozó jó előkészítése megköveteli a leszerelés
útjában álló akadályok decemberi szemrevételezését.
Mégsem ezen van a hangsúly. Az újságíró, aki igyekszik olvasni a
sorok között, ezúttal könnyű helyzetben van. Nem is nagyon kell a
sorok közé néznie, elég, ha a sorokat olvassa. Bush ugyanis
félreérthetetlenné tette: lengyelországi és magyarországi útja után
és azok hatására kezdeményezte a találkozót, s még a legújabb
kelet-európai fejlemények előtt megkapta Moszkva igenlő válaszát.
Nemcsak az ösztönzést, a találkozó központi témáját is
Kelet-Európa adja. Azt, természetesen, csak találgatni lehet , mi
kerül majd terítékre a tárgyalóasztalnál. Ennek felfedésétől Bush is
tartózkodott. Mégsem kell túl nagy fantázia az el- és
felismeréséhez: egyik nagyhatalom sem mond le arról, hogy szava
legyen Kelet-Európában. (folyt.)
1989. november 1., szerda 12:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|