|
|
|
|
Parlament - második nap (28. rész)
|
Németh Miklós kérte azt is: az Országgyűlés kötelezze a kormányt arra, hogy az országhatártól Nagymarosig terjedő Duna-szakaszra a helyi és a területi tanácsok részvételével új, komplex, regionális fejlesztési koncepciót és rendezési tervet dolgozzon ki. Ez magában foglalja azt is, hogy a kormány azonnal tegyen intézkedéseket Dunakiliti térségének árvízvédelmére; tegyen meg mindent a Szigetközt fenyegető ökológiai és árvízveszély elhárítására. Ezután Udvari László közlekedési, hírközlési és építésügyi államtitkár, a bős-nagymarosi beruházás kormánybiztosa, a napirend előadója tájékoztatta a képviselőket. A döntéshozatalhoz alapos előkészítő munkát végeztek - mondotta -, a szakértői bizottsági anyagokat csaknem 800 oldalas, négykötetes dokumentumgyűjtemény foglalja össze. A társadalmi kontrollt a kormány felkérésére különféle környezetvédelmi szervezetek látták el. Kétségtelen, a szakértői anyagokban nem integrálódtak maradéktalanul a vélemények, bizonyos egymásmellettiség is felfedezhető. Vannak még a jövőben feltétlenül elvégzendő feladatok is. Így többek között földtani, hidrológiai kutatások, a Dunakiliti tározó műszaki biztonságára vonatkozó vizsgálatok. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítése környezeti szempontból egyértelműen kockázatos. A prognosztizáláshoz szükséges vizsgálatok hiányosak, így az esetleges kár nagysága csak becsülhető. Különösen nagy az ivóvízkészlet veszélyeztetettsége, egyrészt a parti szűrésű víznyerésnél, másrészt a Kisalföld alatti, az Európában egyedülálló édesvízi készletnél. Ennek a vízkészletnek a minőségét Magyarország és Csehszlovákia érdekében egyaránt meg kell őrizni. A vízlépcsőrendszer eredeti koncepció szerinti megépítése esetén Budapest lenne a világon az egyetlen olyan város, amely felett csúcsrajáratott vízerőmű működik, miközben az ivóvíz 85 százalékát parti szűrésű kutakból nyerik - hangoztatta. Amennyiben a bősi erőmű csúcsrajáratása, a nagymarosi létesítmény építése, az efeletti tározótér kialakítása elmarad, mérsékelhetők az ökológiai veszélyek. A kizárólag ökológiai szempontok szerint a legkedvezőbb megoldás az lenne, ha a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszert egyáltalán nem helyeznék üzembe. A dunakiliti tározó, a bősi erőmű viszont csaknem teljesen kész. Így a műszaki, gazdasági meghatározottság miatt az ökológiai kockázat minimalizálása tűzhető ki reális célként. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 19:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|