|
|
 |
|
 |
Parlament - első nap (23. rész)
|
A népszavazás elrendelésével kapcsolatos vitában Gál Zoltán
belügyminisztériumi államtitkár a kormány álláspontját fejtette ki.
Elmondta, hogy a Minisztertanács e kérdésben szigorúan a
törvényesség alapelvéből indul ki, másrészt következetesen valóra
kívánja váltani azokat a megállapodásokat, amelyek a politikai
egyeztető tárgyalásokon születtek. Ebből kiindulva a kormány azt
javasolja az Országgyűlésnek, hogy rendeljen el népszavazást azokban
a kérdésekben, amelyeket százezer aláíró kezdeményez, javasolja
továbbá népszavazás kiírását a címer ügyében. Végezetül javasolja a
Parlamentnek, hogy még az idén tűzze ki a köztársaság elnökének
megválasztását, közvetlen szavazással. Ha az Országgyűlés elfogadja
a Minisztertanács javaslatait, akkor a népszavazások kiírásának
konkrét időpontjára is javaslatot tesz a kormány.
A vitához hozzászólt Balla Éva (Budapest, 46.vk.), az SZDSZ
képviselője is. Üdvözölte a népszavazás kiírását, miáltal az
állampolgárok érezhetik, hogy szavuknak súlya van. Ugyanakkor a
képviselőnő számos kifogást fogalmazott meg a népszavazás kiírásával
kapcsolatban. Mindenekelőtt azt kifogásolta, hogy több ponton
félreérthetőek a népszavazás elrendelésének indokai. Balla Éva
véleménye szerint a köztársaságielnök-választással kapcsolatban azt
kellene egyértelműen megfogalmazni: az állampolgárok a szabad
választások után avagy előtt kívánnak-e elnököt választani. A
kérdés tehát nem az, hogy népszavazással válasszák-e meg az elnököt
vagy Országgyűlés döntsön személyéről. Ha a nép úgy döntene, hogy az
országgyűlési választások után írják ki a
köztársaságielnök-választást, ez nem jelentené automatikusan azt,
hogy csak az Országgyűlés joga lenne az elnökválasztás. Hiszen az új
Országgyűlés bármikor megváltoztathatja a mostani Országgyűlés
alkotmánymódosítását.
A pártok munkahelyekről történő kivonulásával kapcsolatos
kérdést Balla Éva úgy kívánta módosítani, hogy az igen szavazattal a
választópolgárok az Országgyűlés korábbi határozatát nem támogatják,
hanem megerősítik.
Nem találta pontosnak a képviselőnő az MSZMP-MSZP
vagyonelszámolására vonatkozó kérdés indoklását sem. Véleménye
szerint korrekt formában a kérdés úgy vetődik fel: az állampolgár
igen szavazatával azt támogatja, hogy az MSZMP, illetve utódpártja
teljeskörűen elszámoljon a vagyonával, nem szavazatával pedig
elutasítja azt, hogy a párt elszámoljon.
Végezetül javasolta, hogy a népszavazás eredményének ismerete
nélkül ne írják ki a köztársasági elnök választásának időpontját.
Ezért azt indítványozta, hogy e kérdésben most ne döntsön az
Országgyűlés. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 20:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|