|
|
 |
|
 |
Tölgyessy Péter a népszavazásról
|
--------------------------------
München, 1989. október 30. (SZER, Magyar híradó) - Tölgyessy
Pétert, a népszavazás javaslatának egyik értelmi szerzőjét kérdezem
itt a parlamenti folyosón, hogy vajon győzelmi érzése van-e, hiszen
kiírta végül is, illetve javasolja a kormány a parlamentnek a
népszavazás kiírását?
- Hát nem állíthatom, hogy győzelmi érzésem volna, én azt
hittem, hogy a Magyar Köztársaság kikiáltásával már egy jogállamban
élünk és ehhez képest természetesnek tartottam, hogyha megvan az
aláírás, úgy kiírják a népszavazást. Ennyi történt. Ez egy
természetes dolog egy demokráciában. Ami ellenben rendkívüli módon
aggályos és egészen megdöbbentő, először is, hogy a kérdések nem
abban a sorrendben vannak, ahogy azokat feltettük, egyik kérdést meg
is változtatták.
- Ez melyik? - pontosítsuk ezt.
- A kérdésünk úgy szólt, hogy feloszlassák-e jogutód nélkül a
munkásőrséget? A hivatalos javaslatban csak annyi szerepel, hogy
feloszlassák-e a munkásőrséget? Azt hiszem óriási a különbség a
kettő között.
Ami még ennél is nagyobb gondot jelent, hogy van magyarázat a
kérdésekhez, amelyek majd eligazítják a választó polgárt, hogy hogy
döntsön, ezek igencsak befolyásoló és megtévesztő szándékúak, hogy
ne mondjam manipulatív szándék is van bennük.
Az első kérdésünk - s talán most a legfontosabb kérdés - a
köztársasági elnökválasztás időpontjára vonatkozik, nevezetesen
arra, hogy itt és most kell köztársasági elnököt választani
puccsszerűen, vagy pedig majd csak a szabad választások után. Ehhez
képest egy hosszas magyarázat van arról, hogy ha nem most
választanak köztársasági elnököt, akkor meg fogják fosztani a magyar
népet attól a szuverén jogától, hogy ő elnököt válasszon. Mi nem ezt
javasoltuk. Mi azt mondtuk, hogy most ne legyen köztársasági
elnökválasztás, hanem csak a parlamenti választások után történjen
meg ez az aktus. (folyt.)
1989. október 30., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|