Rendszerváltás és az MTI

	Válasz a hallgatóknak
London, 1989. július 30. (BBC, Panoráma) - Siklós István: Egy Budapestről érkezett telefonüzenetet idézünk: " A demokrácia követelménye a hatalom hármas tagoltsága és ellenőrzése az állampolgárok által. A Moszkva megszállta országokban a hatalom gyakorlását Moszkva és KGB-je ellenőrzi, mégpedig nemcsak jelképesen, de ténylegesen is. Az ellenőrzés nemcsak a megszállást foglalja magában, de a kizsákmányolást is. Moszkva uralma alatt nincs demokrácia. Minden demokráciára utaló megnyilatkozás csak képmutatás a közvélemény félrevezetésére. Saját szakértőik szerint is csak két egyenlő nagyságú vezető csoport van: Lenin és Sztálin, illetve Brezsnyev követői. Számunkra mindkettő az ismert gyarmatosítás." - Hallgatónk esetleg Brezsnyev helyett nem Gorbacsovra gondolt? Bár Gorbacsov szándékait illetően is felmerülnek kételyek. Közvetlen telefonvonalon érkezett a következő kérdés: - Mi az angol kormány, az angol nép politikája a szovjet birodalommal szemben, meg akarja őrizni a status quot, nem akar változást? Adásukban szóltak arról, hogy a balti államok bekebelezését Anglia sohasem ismerte el. A kelet-európai országok megszállását pedig jóváhagyta. A BBC magyar adásaiban nem sok szó esik erről. - Minden jel arra mutat, hogy az angol kormány, már ami a Szovjetuniót, Kelet-Európát és Közép-Európát illeti, békés változást akar. Támogatja a gorbacsovi reformtörekvéseket éppen úgy, mint a magyarországi demokratikus átalakulás erőfeszítéseit. Ennek az átalakulásnak a kérdése persze igen mélyen foglalkoztatja az angol tömegtájékoztatást. Példa erre a Sunday Telegraph legutóbbi száma, amely nagy terjedelemben foglalkozik Gorbacsov gondjaival. (folyt.) 1989. július 30., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Válasz hallgatóknak - 1. folyt.
A Sunday Telegraph megállapítja: "Az orosz birodalom omladozik, miközben Gorbacsov elnök és a Kreml azon töpreng, hogyan lazítsa a kötelékeket anélkül, hogy a teljes összeomlás bekövetkeznék. Példa erre a szálak meglazításának kísérlete, hogy a legfelső szovjet a Balti Köztársaságoknak - Észtországnak, Lettországnak és Litvániának - példa nélkül álló gazdasági függetlenséget kíván adni. A szovjet vezetés konzervatív tagjai attól tartanak, hogy a gazdasági függetlenség elkerülhetetlenül politikai függetlenséghez vezet. Hasonló követelések hallatszanak egyre hangosabban Grúziából, Tadzsikisztánból, és általában elmondható, hogy mindenütt betolakodóknak, gyűlölt megszállóknak tekintik a szovjet hatalmat képviselő oroszokat." - Érdemes megjegyezni, hogy nemrégiben Valentyin Raszputyin, az orosz nacionalizmus moozgalmának egyik ideológusa a Magyar Rádió moszkvai tudósítójának arról nyilatkozott, hogy kívánatos lenne a birodalom felbomlása vagy legalábbis Oroszország különválása. Sokkal könnyebben élnének akkor az oroszok. Nagy kár, hogy mégsem elérhető. De jó lenne, ha megtörténne, mert akkor nem utálnák az oroszokat, nem kellene újra és újra a zsarnok szerepét játszani Napjainkban - mondta Raszpusztyin - elkerülhetetlen, hogy az oroszok elnyomják a nemzeti mozgalmakat. Visszatérve a magyarországi változásokra, az angol magatartásra: mi sem bizonyítja jobban, hogy békés változást akar, többpártrendszert és demokráciát, mint az, hogy július 23-ika és 29-ike között 11 ellenzéki politikust látott vendégül. A demokrácia a többpártrendszer gyakorlati tudnivalóiba kívánta így bepillantásra lehetőséget adni. - Most pedig egy telefonüzenetet idézünk: "A magyar kormány a volt internáltak részére a végeztetett rabszolgamunka ellenértékeként igazolás alapján napi 8-20, illetve 16-40 nyugdíjkiegészítést biztosít. Még július 20-iki keltezéssel is találkoztam miniszteri értesítéssel, hogy a rendezésre a rendezés előkészítése folyamatban van, a jogszabály megjelenéséig türelmet kérnek. (folyt.) 1989. július 30., vasárnap
Vissza »

	- Válasz hallgatóknak - 2. folyt.
A levél szövege mögött aljas célt sejtek. Az internáltak százezres tömegében sok a képzetlen személy, az ő érdekeik védelme indokolhatja az adásaikban való közzétételét annak, hogy a belügyi szerveknek az igazolás kiállításának halogatására törvényes indokuk nem volt, mert közzétett törvényes jogszabály a tényről szóló hatósági bizonyítvány kiállításának megtagadását ma sem teszi lehetővé. Az internáltakat érintő munkaügyi és társadalombiztosítási kérdéseket rendező jogszabály megjelent. Végül a magyar kormány a civilizált nemzeteknél elfogadott jogelvek alkalmazására nemzetközi szerződésben kötelezettséget vállalt." Hallgatóink leveleire, üzeneteire válaszoltunk. +++ 1989. július 30., vasárnap
Vissza »