Rendszerváltás és az MTI

	Az iráni elnök - egy ,,pragmatikus,, arcképe (2)
Manapság már Rafszandzsani nyíltan beszél arról, hogy a kormány hibát követett el, mikor - a radikális iszlám forradalom elvei alapján - mindent maga alá akart gyűjteni, központilag akarta igazgatni a gazdaságot csakúgy, mint az agyakat. Az új elnök új eszméje szerint a legfontosabb támogatás az, ami a néptől ered - el kell tehát érni, hogy a nép kivegye a maga részét a gazdasági életből, a vállalatokat ki kell árusítani az alkalmazottak és a munkások számára. Szó sincs persze - teszi hozzá gyorsan - a kapitalizmus helyreállításáról, de meg kell nyitni az ipart, a mezőgazdaságot, a kereskedelmet az egyszerű emberek előtt. Ez voltaképpen a magángazdálkodók szerepének erősítését, a magánszektor hitelének helyreállítását jelenti. Amikor Khomeini ajatollah ,,halálra ítélte,, Salman Rushdie brit írót a ,,Sátáni versek,, című, állítólag istenkáromló könyvéért, Rafszandzsani csendben maradt. Az ajatollah halála után nem sokkal egy sajtóértekezleten kijelentette: az ,,ítélet,, az iszlám törvényein alapul - senki sem változtathat rajta ezen a földön. Röviddel ez után már szó sem volt iszlám törvényekről - Rafszandzsani ,,egyszerű politikai csatározásnak,, minősítette az ügyet, amelynek vesztese történetesen Nagy-Britannia lett. Megfigyelők arra számítanak, hogy az új iráni elnök olyan kormányzatot alakít majd, amely egyszerre lesz ,,forradalmi,, , bölcs, szakértő és óvatos testület; óvatosságra szükség van - Irán új vezető gárdájának legalább annyi pragmatizmusról kell tanúbizonyságot tennie, mint az államfőnek, hiszen az iszlám forradalom alapelvei változatlanok. Könnyelműség lenne lebecsülni a mullahok erejét, befolyását is, a változtatásokkal óvatosan kell bánni. Változtatások pedig lesznek. Az új államfő máris kézben tartja a hatalom legfontosabb tényezőit és módjában áll új utakon elindítania Iránt - a szándék sem hiányzik, taktikai érzékről nem is szólva. Mint ő maga mondotta: vannak ,,alapjelszavak,, - ezek addig lesznek érvényben, míg a kolonialista hatalmak nem hagynak fel az összeesküvéssel, s vannak ,,taktikai,, jelszavak, amelyek csak bizonyos ideig érvényesek. Pragmatikusan szólva: sem egyik, sem a másik jelszóféleség nem érvényes ,,örökre,,. Ez akár Rafszandzsani politikai krédójának is tekinthető.+++ (fodor) 1989. július 30., vasárnap 13:06
Vissza » Folytatásokkal »