 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Erdélyi Szövetség felhívása
"Az Erdélyi Szövetség elnöksége
felhívja a magyar társadalmat és a külföldi magyarságot arra, hogy
tiltakozzék a román kormánynál, illetve a román külképviseleteknél a
Cs. Gyimesi Évát, a kolozsvári egyetem magyar tanszékének tanárát
sújtó üldözés és vallatás ellen."
SZER, Zene, szó:
Új Nemzedék
"Július 22-ikén
tartotta alakuló gyűlését Gyurcsán Ferenc mozgalma, az Új Nemzedék.
A rendezvényről az egyik résztvevővel beszélgetett telefonon Antal
János.
- Szegedi János az SZDSZ tagja, de részt vett az elmúlt hét
végén Zsámbékon megrendezett találkozón, amelyen egy új mozgalom
született Új Nemzedék néven. A mozgalmat egyébként Gyurcsán Ferenc,
a Demisz lemondott alelnöke jegyzi. Hányan vettek részt az alapító
találkozón.
- Körülbelül 25-30 ember volt törzsgárda.
- Meg lehetett-e állapítani, hogy kikből verbuválódott ez a
25-30 ember?
- Főképp volt KISZ-tisztségivselőkből és a KISZ-hez, illetve
jelenleg a Demiszhez közelálló emberekből, fiatalokból."
|
|
|
|
|
|
 |
NKK - péntek délelőtt (1. rész.)
|
Kaszab Zsuzsa és Szántó András, az MTI tudósítói jelentik:
Moszkva, 1989. j únius 2. péntek (MTI-tud) - Péntek délelőtt tíz órakor 1965 küldött jelenlétében folytatta munkáját Moszkvában a Népi Küldöttek Kongresszusa. A délelőtt elnöklő Anatolij Lukjanov, a Legfelsőbb Tanács első elnökhelyettese elmondta, hogy az eddig szóhoz jutott több mint 300 küldött révén felszólalt minden szövetséges köztársaságból és az autonom köztársaságokból legalább egy-egy képviselő. A péntek délelőtti vitában nyolc felszólalást terveznek.
Az árrendszer és az árpolitika felülvizsgálata nélkül nem
hajtható végre a köztársasági önelszámolás rendszerére való átállás
- kezdte felszólalását Alekszandr Mokanu, a moldavai Legfelsőbb
Tanács Elnökségének elnöke. Hangoztatta, hogy Moldavában nem
ellenzik a központi szervek gazdasági stratégiát kialakító szerepét,
de igényt tartanak arra, hogy a köztársaságok lehetőséghez jussanak
az árpolitika formálásában. Az erős állam megteremtésének
előfeltétele a gazdaságilag önálló és erős köztársaság. A gazdasági
reform kérdései közül kitért a tulajdonformák körüli vitákra, s
megjegyezte, hogy ma a törvények hiánya akadályozza az új
tulajdonformák kibontakozását.
A köztársaságban élő török eredetű gagauz nemzetiség autonomiára
törekvése kapcsán felvetette, hogy vizsgálják meg minden olyan
nemzetiség, népcsoport ilyen jellegű követeléseit, amely egységes
közösségben él, de nincs nemzeti köztársasága.
Mokanu szólt a sajtónak az átalakítás folyamatában játszott
élcsapatszerepéről. Hozzátette azonban, hogy az ügynek ártanak azok
az információk, amelyek egyes lapokban egyoldalúan állítják be a
moldávai eseményeket, olyan hangulatot keltve, hogy ,,mi folyik ott,
Moldáviában,,. (folyt.)
1989. június 2., péntek 09:28
|
Vissza »
|
|
NKK - péntek délelőtt (2. rész.)
|
A krasznodari-kubányi terület küldötte a falu szerepéről, a
falusi tanácsok helyzetéről elmondta: ma sem megfelelő épülettel,
sem megfelelő munkafeltételekkel, sem közlekedési eszközökkel nem
rendelkezik a falusi tanácsok többsége. Éppen ezért szerepét nem
tölti be, sem a jobb munkafeltételek megteremtésében, sem a
lakásépítésben, sem a háztáji gazdaságok segítésében. Támogatta a
mezőgazdasági dolgozók helyzetének javításáról két nappal ezelőtt
elhangzott kongresszusi felhívást, hozzáfűzve: jelenleg a falvakból
is a városba utaznak élelmiszerért, s ez nem helyénvaló.
Az ökológiai problémák között kiemelte: a termőföldek
elmocsarasodnak, a legelők víz alatt állnak, a vizekbe került ipari
szennyezőanyag miatt pusztulnak a halak. A falusi életkörülmények
elmaradottsága következtében választói kerületéből csak az elmult
három évben 2,5 ezer család költözött el - ha a folyamat nem áll
meg, akkor nem lesz aki élelmiszert termeljen a földeken - mutatott
rá.
Salva Amanasvili grúz küldött kifejezte kétségét a ggrúziai
események kivizsgálására két nappal ezelőtt megválasztott vizsgáló
bizottsággal kapcsolatba n. Kiemelte: az eseményeket számos
bizottság vizsgálta, s van olyan - az SZKP KB Talizin vezette
bizottsága -, amely eddig nem számolt be eredményeiről. Elmondta:
csütörtök este küldöttsége tanácskozott Mihail Gorbacsovval, de
részleteket nem közölt. Kérte a küldötteket, a körülmények
ismeretének hiányában ne itélkezzenek a tbiliszi tragédiáról.
Mint az oktatási minisztérium szakembere hangsúlyozta: az
oktatás szellemének megváltoztatása még az iskolák felszereltségénél
is fontosabb dolog. Demokráciát, nyilvánosságot, önállóságot kell
adni jelenlegi, autoritárius szellemű oktatási intézményeinknek -
mondotta. /folyt./
1989. június 2., péntek 10:20
|
Vissza »
|
|
NKK - péntek délelőtt - 3.
|
A tanár, miközben abszolút tekintélyként áll a diákok előtt,
megfélemlített ember, aki gyakran kénytelen az önálló véleménnyel
rendelkező gyerekekből tekintélytisztelő gyerekeket nevelni. Ennek
meg kell változnia. A grúz nyelven folyó oktatásról elmondta, hogy
az változatlanul az uniformizálás eszköze, mivel a tananyag az orosz
anyag fordítása: még a grúz történelemoktatás óraszámának a
növelését sem engedélyezik. Javasolta, hogy Kongresszuson a jövőben
a köztársaságok nyelvén is mondhassanak beszédet.
A múlt örökségének terheit ecsetelte költői szavakkal Csingiz
Ajtmatov. A világhírű kirgiz író rámutatott, hogy a mostani
kongresszusnak kell elvileg újjá, demokratikus jellegűvé tennie a
törvényhozást, hogy az igazi népképviseleti testület legyen, ne
pedig az apparátus engedelmes eszköze. Az elmúlt évtizedekben a
kormány és a nép teljesen elidegenedett egymástól, most lehetséges a
helyes irányú áttörés.
Javasolta, hogy a törvényhozás szálljon síkra nagy nyugati
hitelek felvételéért, amíg nem késő. A hitelek ma nagy segítséget
nyújtanának, ugyanakkor a Szovjetuniónak megvan a potenciális
lehetősége a törlesztésre.
Másik javaslatában Ajtmatov a falusi munkaerőgondok enyhítésére
szorgalmazta, hogy a másutt lehetővé tett alternatív katonai
szolgálat mintájára tegyék lehetővé az önként vállalkozó
fiataloknak, hogy katonai szolgálat helyett a mezőgazdaságban
dolgozhassanak. (folyt.)
1989. június 2., péntek 13:43
|
Vissza »
|
|
NKK - péntek délelőtt (4. rész)
|
A nemzetiségi kérdések esetében biztosítékokat kell teremteni az
erőszak alkalmazásával szemben, megfontoltan, nem érzelmektől
fűtötten kell dönteni - mondotta Ajtmatov. E kérdésekben az
érintetteket megilleti a legnagyobb humanitárius kedvezmény elve,
vagyis a kis népek érdekeit a legmesszemenőbben szem előtt kell
tartani. A nemzeti nyelv használatát nem kell az orosz nyelv elleni
támadásként értékelni: tudomásul kell venni, hogy a nyelv a nemzet
továbbélésének alapja. Nemzeti törekvések a közép-ázsiai nemzeteknél
is jelentkeznek: ennek bátran teret kell engedni és a nyelvi kérdést
szigorúan a kétnyelvűség alapján kell rendezni.
Különös felelősség hárul a központi sajtóra a nemzetiségi
kérdésekben - mondotta. Példaként az alma-atai tüntetéseket
említette: a Komszomolszkaja Pravda akkor majdnem a katonai
iskolákban nemzeti nyelven folyó oktatást okolta az eseményekért.
Bírálta a Kazahsztánba irányuló erőltetett betelepítési politikát,
amely egészségtelen arányt teremtett a helyi lakosság és a
betelepülők között. Ajtmatov hangsúlyozta: Ázsia népei számára a
világon nincs máshol hely, hogy ápolhassák nemzeti kultúrájukat.
Az ,,üzbég-ügy,, kifejezés igazságtalan - mondotta. Egy népet
itélnek el azért, mert több mint tiz éven át, mint gyapottermelőre,
a tiszta valutaforrás szerepét osztották rá. A maffia ügyét nem
,,üzbég-ügyként,, kell kezelni. A krimi tatárokkal kapcsolatban
hangsúlyozta: egy népet büntettek azért, mert a háború, más népekhez
hasonlóan közöttük is szült árulókat. A német nép máig is viseli a
háború következményeit: politikai diszkriminációban, megalázottan,
nemzeti hagyományainak ápolási lehetősége nélkül él. Kihangsúlyozta:
minden népnek joga van ott élni, ahol ősei éltek, azon a területen,
amelyhez hagyományai kötődnek.
Vlagyimir Szergijenko több felszólalás hallatán kiállt Jegor
Ligacsov mellett. Mint emlékezetes, csütörtökön egy felszólaló
kifogásolta, hogy miért őt, miért nem egy, az agrárkérdésekben
otthonosan mozgó politikust bíztak meg az SZKP KB Agrárpolitikai
Bizottságának vezetésével. Ivanov leningrádi ügyészségi nyomozó
pedig - az ügyükben folyó vizsgálat kapcsán - azt szorgalmazta, hogy
ha az ő munkahelyi tevékenységüket felfüggesztették a vizsgálat
idejére, tegyék ugyanezt Ligacsovval is. Éppen a nyomozók hozták -
eddig fel nem tárt okok alapján - kapcsolatba Ligacsov nevét az
általuk vizsgált korrupciós ügyekkel. Szergijenko szerint, akik a
párt egyes vezetőit próbálják befeketíteni, azok magát a pártot
szidalmazzák. (folyt.)
1989. június 2., péntek 13:55
|
Vissza »
|
|
NKK - péntek délelőtt (5. rész)
|
A szép nevű Alekszandr Trudoljubov (Munkaszerető) az
oroszországi nem feketeföldi övezet problémáiról beszélt, rámutatva
az országos élelmezési gondokkal való összefüggésekre. Az elmúlt
évtizedekben mintegy kétezer település, falu néptelenedett el.
Kitért arra, hogy az ország egyes vidékei között aránytalan és
igazságtalan fejlettségbeli különbségek vannak, amelyek szociális
feszültségeket teremtenek. Mindezek feloldására haladéktalan
kormányintézkedéseket sürgetett.
- Az építészet saját korának objektív portréja - jelentette ki
Jurij Platonov építész, aki a szakmai szövetség képviseletében
szólalt fel. Radikális változásokat tartott szükségesnek mind a
városok, mind a falvak arculatának formálásában.
A várostervezésben ma sok helyütt a hatósági szemlélet
érvényesül, amelynek alárendelik az emberi, kulturális, környezeti
értékeket. Kérte a törvényhozást, hogy a városok, körzetek
főépítészeinek jogait jogszabályokkal erősítsék meg, hogy tényleges
súlya legyen a szavaknak. Csak úgy teremthető meg az a környezet,
amelyben az ember a sajátjának érzi lakóházát, az utcát, a várost,
amelyben él.
Platonov kemény szavakkal illette az építőipar lehangoló
viszonyait, az elavult technológiát, a laza munkafegyelmet. (folyt.)
1989. június 2., péntek 13:58
|
Vissza »
|
|
NKK - péntek délelőtt (6. rész)
|
Az elnöklő Lukjanov a szünet után elsőként Zoja Tkacsova
belorusz gyermekorvosnőnek adta meg a szót, aki a csernobili
katasztrófa kapcsán kialakult helyzet veszélyeire hívta fel a
küldöttek figyelmét. Utalt arra, hogy csak jó pár év múlva derül ki,
mennyiben károsította a gyermekek egészségét, az érintett területek
egész lakosságát a szerencsétlenség. A szovjet tudomány elmaradt e
problémák kutatásában, s ezért - Tkacsova véleménye szerint -
külföldi szakemberek segítségét kell igénybe venni. Megállapította,
hogy a radioaktív szennyezésről ellentmondó értékelések látnak
napvilágot, ami tápot ad mindenféle híresztelésnek. Nem tudunk
egészséges életkörülményeket biztosítani a fertőzött területeken,
ezért a lakosság tervszerű, szakaszos kitelepítésére van szükség -
jelentette ki a belorusz orvosnő, kitérve arra, hogy az érintett
lakosságnak - választóinak - nem speciális mezőgazdasági
munkagépekre, hanem megfelelő élet- és munkakörülmények
biztosítására, kártérítésre van szüksége.
Vlagyiszlav Ardzinba abház küldött a nemzetiségi ellentétekre,
azok történelmi gyökereire hegyezte ki felszólalását, ismertetve az
abház nép nehéz történelmi örökségét, a sztálinista nemzetiségi
elnyomás még mindig élő maradványait. Megitélése szerint a
soviniszta politika vezetett a grúz-abház ellentétek kiéleződéséhez,
- egyebek között a grúz nyelvű képzés erőltetése. A képviselő
javasolta, hogy az abház autonómiát az 1923-as szerződéses
státusznak megfelelően kell helyreállítani, ami biztosítaná a
nemzetiség önrendelkezési jogát, szuverenitását. Abháziában feszült
a helyzet, elfajulhatnak az események, ha a közeljövőben nem
történnek intézkedések - jelentette ki Ardzinba, s kitért arra, hogy
az abház képviselők még mindig nem kaptak választ a vezetéstől
felvetéseikre. Végezetül javasolta az abház problémákkal foglalkozó
különbizottság felállítását, illetve egy olyan képviselői bizottság
létrehozását, amely tisztázza és felügyeli a területi autonómiák
gyakorlati megvalósítását. Szorgalmazta emellett, hogy az LT ülésein
legyenek nyilvános meghallgatások, szakértői állásfoglalások is.
Elsősorban környezetvédelmi problémákat érintett beszédében
Janis Peters lett író, s szólt a bevándorlás veszélyeiről is, aminek
következtében a balti köztársaságban már csaknem kisebbségbe szorult
az őslakosság. Kitért arra, hogy a balti köztársaságok bírálatánál
azok életszinvonolát nem a fejletlen régiókhoz kell hasonlítani,
hanem a finnekhez vagy a svédekhez. (folyt.)
1989. június 2., péntek 14:59
|
Vissza »
|
|
NKK - péntek délelőtt (7. rész)
|
A lett író szorgalmazta az átalakítás radikalizálását, majd a
függetlenség kérdését boncolgatta hosszasan. Állásfoglalása szerint
hivatalosan félnek e szó használatától, habár az egyenértékű a
szuverenitás kifejezéssel. Ezek a jogok azonban egyelőre csak
deklaratívak a Szovjetunióban - állapította meg, példaként hozva fel
a külkapcsolatok kérdéseit. Az országot a válságból csakis a
köztársaságok szuverenitása, nagyobb függetlensége vezetheti ki.
Janis javasolta, hogy a hadsereg katonai támaszpontjainak kérdését a
honvédelmi miniszérium és a köztársaság közötti nyilvános szerződés
szabályozza, amely rögzítené a katonai egységek állomásoztatásának
idejét. A küldött szorgalmazta az ,,erődemonstrációk,, betiltását
is.
Viktor Ambarcumjan örmény akadémikus a nemzetiségi ellentétek,
ezen belül is az örmény-azerbajdzsán szembenállás feloldásának
lehetőségeivel foglalkozott. Szumgaitnak nem szabad megismétlődnie -
jelentette ki, majd utalt a Karabah-hegyvidék törvénytelen
elszakítására, s az autonóm terület önrendelkezési jogának
gyakorlati érvényesítését szorgalmazta.
A vezetők felelősségének kérdését boncolgatta hozzászólásában
Davlatnazar Hudonazarov tadzsikisztáni filmrendező. Megállapította,
hogy egyelőre hiányzik az ellenőrzés mechanizmusa, s a kérdőre vont
vezetők az alsóbb szintekre hárítják a felelősséget, mossák
kezeiket. Nincs garancia egyelőre arra sem, hogy nem ismétlődhet meg
Tbiliszi vagy Csernobil - jelentette ki. Megitélése szerint komoly
tanulságokat kell levonni a választások gyakorlatából, s javasolta:
az őszi helyhatósági választásokon már ne működjenek jelölőgyűlések
- amelyek lényegében az apparátus ,,szűrői,, voltak -, hanem
helyettük legyen általánosan kétfordulós választás a jelöltek
kirostálására. A nemzetiségi kérdést érintve hangsúlyozta, hogy az
erőszak csak erőszakot szül, ráadásul ezek az erők sok esetben már
évszázadok óta csak gerjednek, éppen ezért csakis demokratikus úton
lehet megoldást keresni, s az elválaszthatatlan a gazdasági és
politikai gondok rendezésétől.
A szovjet társadalom legfőbb gondja, hogy a mai fiatalság
ideálok nélkül maradt - jelentette ki beszédében egy ukrajnai
Komszomol-küldött. Az Afganisztánt is megjárt Csernopiszcov
tartalékos őrnagy kitért arra, hogy a Komszomol munkája az elmúlt
években sokat változott, majd hiányolta, hogy Gorbacsov
beszámolójában nem adott politikai értékelést az afganisztáni
háborúról, habár ezt várta az egész ország, az egész világ.(folyt.)
1989. június 2., péntek 15:33
|
Vissza »
|
|
NKK - péntek délelőtt (8. rész)
|
Csernopiszcov részletesen foglalkozott az afganisztáni veteránok
életkörülményeivel, gondjaival. Ezt követően a deszantegységben
szolgált őrnagy nyilvánvaló provokációnak minősítette a tbiliszi
eseményeket, megállapítva: a bevetett kirovabádi ezred annak idején
az utolsók között hagyta el Afganisztánt, s a harcok során afgán nők
és gyermekek életét mentették meg. Ezek az emberek nem lehettek, nem
lehetnek gyilkosok, megtorló erők, mint ahogy egyesek fogalmaztak a
kongresszuson. Az afganisztáni veterán élesen kirohant a balti
nacionalizmus ellen, azt állítva, hogy ott már ,,rohamosztagokat,,
szerveznek, a kongresszuson pedig egyes képviselők nem a küldöttek
jelvényét, hanem népfontjuk zászlaját tűzik ki zakójuk hajtókájára.
Az ukrán küldött végezetül ismertette egy légideszant egység
katonáinak levelét, amelyben az Afganisztánt megjárt katonák
alaptalan rágalomnak, becsületsértésnek minősítik Szaharov
akadémikusnak azt az állítását (egy kanadai lapnak nyilatkozott),
hogy a háború idején a levegőből lövöldözték halomra a bekerített
szovjet katonákat, hogy azok ne kerüljenek fogságba. A levelet
tapsviharral fogadta a kongresszus. Ezt követően egy belorussziai
képviselő, ugyancsak afganisztáni veterán javasolta, hogy hozzák
nyilvánosságra az Afganisztánban és más országokban elesett szovjet
katonák névsorát, s szorgalmazta, hogy emeljék fel a veteránok 46
rubeles járadékát.
Az elnöklő Lukjanov ezután Andrej Szaharovnak adta meg a szót,
aki kijelentette, hogy nem akarta megsérteni a szovjet hadsereget, a
szovjet katonákat. Ő az afganisztáni háborút, e bűnös és kalandor
akciót bírálta, nem a katonákat, hanem az egyelőre ismeretlen
felelősöket, akiknek lelkiismeretét egymillió afgán halála terheli.
Ezt a szégyent le kell mosnunk magunkról. Szaharov - akinek
hozzászólását többször szakította félbe a terem moraja, tapssal
hallgattatták el - emlékeztetett arra, hogy az afganisztáni
beavatkozás elítéléséért kényszerült gorkiji számüzetésébe. Az
interjú kapcsán megjegyezte, hogy abban a hadifoglyok megmentése
érdekében szorgalmazott közvetlen tárgyalásokat az afgán
partizánokkal, s követelte, hogy ismerjék el őket hadviselő félnek,
hiszen hazájuk függetlenségét védelmezték. A szovjet légierő saját
csapatok elleni bevetése kapcsán külföldi rádióállomások adataira,
illetve hozzá érkező levelekre hivatkozott, s azt állította, hogy a
kérdés még nincs lezárva, folyik a vizsgálat, s addig nem lehet őt
állításaiért elítélni. (folyt.)
1989. június 2., péntek 16:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
NKK - péntek délelőtt (9. rész)
|
Ezt követően a délelőtti vitában elhangzott utolsó felszólalás,
és a Szaharov-replika kapcsán éles és szenvedélyes hangú vita
bontakozott ki, egyperces villámmegnyilatkozások keretén belül. Egy
lett küldött hangsúlyozta, hogy a balti köztársaságok osztják az
Afganisztán okozta hatalmas fájdalmat, s emellett leszögezte: a
három köztársaságban nem szerveztek rohamosztagokat, azok nem
léteznek, és nem is lesznek soha.
Kacsirov ezredes, egy, Afganisztánban is harcolt légiezred
parancsnoka rágalomnak és hazugságnak minősítette Szaharov
állítását. Szavait tapsvihar fogadta, akárcsak több olyan küldöttét
is, akik dokumentumokat követeltek Szaharovtól. Ahromejev marsall is
hozzászólt, s - emlékeztetve arra, hogy az afganisztáni háború
kilenc esztendeje alatt vezető beosztásokat töltött be a vezérkarban
- bejelentette: egyetlen egy olyan parancs nem született, semmilyen
szinten, amely elrendelte volna saját katonák lövetését, ilyen
szörnyű, elállatiasodott módszert nem alkalmaztak, így az akadémikus
nem is rendelkezhet ezt bizonyító dokumentumokkal. Szaharovot több
képviselőnő szenvedélyes szavakkal ítélte el, hangsúlyozva, hogy a
neves tudós rágalmaival minden eddigi érdemeit semmissé tette.
,,Szégyelje magát
,, - fejezte be hozzászólását egy üzbég
képviselőnő, s ezt követően az elnöklő Lukjanov berekesztette a
délelőtti ülést.+++
1989. június 2., péntek 16:25
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kérdésem a Hallgatók Fórumához. Most nem tudom,hogy Szekeres András vagy Kiss Tibor hírolvasóból lett Gönczöl András. Kérnék erről pontos választ, hogy mi az oka, hogy a bemondók sorra nevet változtatnak. Most mi a valós név? Apropó, a múltkor kérdeztem, hogy Lengyel Szaniszló is ezzel kapcsolatban válaszoljon, mivel most nemrég Magyarországon járt és mindig azt mondta, hogy fél a magyar hatóságtól, valódi kilétét felfedni. Azt hiszem most már itt az ideje, hogy felfedje valójában is, hogy ki ő? Mert Lengyel Szaniszló ez pontosan nem valódi név. Remélem nem térnek ki a válasz alól a Hallgatók Fórumán, mert ön az osztály vezetője Lengyel Szaniszló, ön a legilletékesebb, hogy erre a kérdésre válaszoljon, tehát hogy ki ön valójában? Mert ugy tudom a BBC-ben is más néven szerepelt.. Előre is köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|