|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Erdélyi Szövetség felhívása
"Az Erdélyi Szövetség elnöksége
felhívja a magyar társadalmat és a külföldi magyarságot arra, hogy
tiltakozzék a román kormánynál, illetve a román külképviseleteknél a
Cs. Gyimesi Évát, a kolozsvári egyetem magyar tanszékének tanárát
sújtó üldözés és vallatás ellen."
SZER, Zene, szó:
Új Nemzedék
"Július 22-ikén
tartotta alakuló gyűlését Gyurcsán Ferenc mozgalma, az Új Nemzedék.
A rendezvényről az egyik résztvevővel beszélgetett telefonon Antal
János.
- Szegedi János az SZDSZ tagja, de részt vett az elmúlt hét
végén Zsámbékon megrendezett találkozón, amelyen egy új mozgalom
született Új Nemzedék néven. A mozgalmat egyébként Gyurcsán Ferenc,
a Demisz lemondott alelnöke jegyzi. Hányan vettek részt az alapító
találkozón.
- Körülbelül 25-30 ember volt törzsgárda.
- Meg lehetett-e állapítani, hogy kikből verbuválódott ez a
25-30 ember?
- Főképp volt KISZ-tisztségivselőkből és a KISZ-hez, illetve
jelenleg a Demiszhez közelálló emberekből, fiatalokból."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar vezetők Moszkvában
|
München, 1989. július 26. (SZER, Magyar híradó) - Változnak az idők. Emlékszünk arra, amikor a magyar politikai vezetőket nemcsak gyakorlatilag, de még formálisan is Moszkvában jelölték ki. Aztán később, szemérmesebb időkben az SZKP politikai bizottsági tagja futárszolgálatban hozta a jóváhagyást. A hét elején Nyers Rezső és Grósz Károly moszkvai látogatása talán új szelekről árulkodik. Gorbacsovnak bizonyára pontos információi voltak az MSZMP megosztottságáról, de hogy ez a vezetésében is kifejeződik, ez már aligha glasznoszty a la Gorbacsov. Vadász János kommentárja következik: - A kétnapos látogatás kétségkívül felmutathat bizonyos eredményeket. Az MSZMP új vezető négyesfogata - legalábbis két tagja képviseletében - sikerrel bemutatkozott, és jóváhagyást nyert Moszkvában. Gorbacsov először Nyers Rezsőt ölelte át - amikor a két vendég bevonult hozzá tárgyalni - elismervén a politikai fajsúlyeltolódást, amely az MSZMP vezetésében Grósz rovására júniusban bekövetkezett. Magyar részről támogatják a peresztrojkát, szovjet részről nagyfokú megértéssel figyelik ami Magyarországon történik - hangsúlyozták a szóvivők. A fogalmazás árnyalt, de félreérthetetlen: kifejezi az alá- és fölérendeltségi viszonyt. A magyar fél az akit figyelnek, akinek - úgymond - nagyfokú megértésre van szüksége. De még ez is eredményként tüntethető fel. Moszkva - legalábbis egyelőre - nem emel kifogást az ellen, ami Magyarországon végbemegy. A látogatás időzítésének fényében azonban ezek az eredmények meglehetősen leértékelődnek. Nyers és Grósz moszkvai tárgyalásaira a peresztrojka-válságsorozat legújabb és eddig legsúlyosabb fejezetének kellős közepén került sor. (folyt.)
1989. július 26., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar vezetők Moszkvában - 1. folyt.
|
Amikor Gorbacsov arra koncentrál, hogy sikerrel meglovagolja a válság új hullámhegyét - az egyidőben fellépett tömegsztrájkot és a nemzetiségi zavargásokat - nemigen tehet mást, mint nagyfokú megértéssel figyeli a birodalom perifériáján elhelyezkedő, kis országban történő változásokat: a többpártrendszer kezdeteit, a piacgazdálkodás felé tett lépéseket. Már csak azért sem tehet mást, mert Gorbacsov eddig úgy vészelt át minden peresztrojka-krízist, hogy - pestiesen szólva - jó képet vágott hozzá. Az újabb és újabb válságokat saját politikája, a peresztrojka sikereként tüntette fel. Így lovagolta meg a legutóbbi válsághullámot is. Válságjelenségek azért lépnek fel - mondja Gorbacsov -, mert a peresztrojka még nem következetes, még nem jutott elég messzire. Nem mondhat mást, mert alternatívaként csak azt mondhatná, hogy a peresztrojkát - saját politikáját - fel kell számolni. Tehát, ha Magyarországon már jóval messzebbre jutott az ottani reformfolyamat, mint a Szovjetunióban, Gorbacsovnak - legalábbis egyelőre - ehhez is jó képet kell vágnia, illetve nagyfokú megértéssel kell figyelnie. Annál is inkább, mert Magyarországon eddig nem került sor sem zavargásokra, sem tömegsztrájkokra, mint a Szovjetunióban. De ezzel le is zárhatjuk a moszkvai látogatás eredményeinek felsorolását. A hírhedt Brezsnyev-doktrína félreérthetetlen elvetésére ezúttal sem került sor. A szovjet megszálló haderő - ha csökkentett létszámban is - Magyarországon marad. Mindkét fél bírálta a KGST elmerevedett mechanizmusát, elhatározták, hogy megvizsgálják a kétoldalú, konvertibilis fizetések lehetőségeit, de egyik félnek sincsenek illúziói a gazdasági kényszerkapcsolat fennmaradását illetően. (folyt.)
1989. július 26., szerda
|
Vissza »
|
|
- Magyar vezetők Moszkvában - 2. folyt.
|
És természetesen lezajlott a tapasztalatcsere - arról, hogyan lehet a kört négyszögesíteni: a reformokat folytatni, és a hatalmat is megőrizni. Ami ezt a közös szempontot illeti: minden támogatás vagy nagyfokú megértés hangsúlyozása - felesleges. +++
1989. július 26., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kérdésem a Hallgatók Fórumához. Most nem tudom,hogy Szekeres András vagy Kiss Tibor hírolvasóból lett Gönczöl András. Kérnék erről pontos választ, hogy mi az oka, hogy a bemondók sorra nevet változtatnak. Most mi a valós név? Apropó, a múltkor kérdeztem, hogy Lengyel Szaniszló is ezzel kapcsolatban válaszoljon, mivel most nemrég Magyarországon járt és mindig azt mondta, hogy fél a magyar hatóságtól, valódi kilétét felfedni. Azt hiszem most már itt az ideje, hogy felfedje valójában is, hogy ki ő? Mert Lengyel Szaniszló ez pontosan nem valódi név. Remélem nem térnek ki a válasz alól a Hallgatók Fórumán, mert ön az osztály vezetője Lengyel Szaniszló, ön a legilletékesebb, hogy erre a kérdésre válaszoljon, tehát hogy ki ön valójában? Mert ugy tudom a BBC-ben is más néven szerepelt.. Előre is köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|