Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › július 29.
1989  1990
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Világhíradó:

Menekültek Ausztriában

"Július végén befejeződik az ausztriai magyar menekültek kilakoltatási akciója, amelynek során mintegy 2000 személyt bocsátottak el az állami gondozásból. A Belügyminisztérium intézkedése azokra vonatkozott, akik 1988. május 9-ike előtt érkeztek Ausztriába, és nem ismerték el menekült voltukat. A múlt év május 9-ike után menedéket kért személyek ügyének kivizsgálása gyorsított eljárással történik, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az osztrák hatóságok a jelentkezők nagy részét nem ismerik el menekültnek, szinte kivételesnek számít, ha valaki ma menekültként itt maradhat."

A Petőfi-ügy

München, 1989. augusztus 23. (SZER, Világhíradó) - Jelentős
helyet kap a közgondolkodásban a Petőfi-ügy. Szőcs Géza:

    Tegnap, augusztus 22-ikén Kiskőrösön Morvai Ferenc és kísérete
bemutatta a helyieknek a barguzini sírfeltárásról szóló filmet. A
kiskőrösiek - úgy tűnik - elfogadták azt a gondolatot, hogy Petőfi
Szibériában halt meg, és készülnek a hazatérő földi maradványok
ünnepélyes eltemetésére.

    1989. nyara már enélkül is a temetések és főként az
újratemetések néhány hónapjaként fog megmaradni az emlékezetünkben;
olyan nyárként, amikor emberek tízezrei vonultak keresztül-kasul a
fővároson egy-egy koporsó mögött, lázas tekintettel; olyan nyárként,
amelyben egyfolytában csontokat keresgéltek, ástak ki, és vittek
máshová.

    Amikor e sorokat írom, még mindig nincs újratemetve sem Rajk
László, sem Mindszenty bíboros, sem a barguzini ember, akiről sokan
elkeseredetten erősítik, hogy Petőfi, mások pedig éppoly konokul,
hogy nem lehet Petőfi. Ami már önmagában is jelzi, hogy itt mély
feszültségek felszínre töréséről van szó, és ezek jelentősége messze
túlnő egy kegyeleti aktusén.

    Talán nem is lehet ez másként egy olyan társadalomban, amely épp
most készül saját kezébe venni önmaga jövőjét. És mivel tudjuk, hogy
a jövő néha visszajár kísérteni a múltba, mint ahogy Szibériából
járnak vissza hozzánk a halott költők, mivel tehát tudjuk, hogy a
jövő be-be költözik a múltba, ezért hát természetes, hogy a nemzet
ma önmaga igazi múltját is szeretné megismerni. Mégpedig egy hosszú
évtizedekig fennálló értékrendszer összeomlásának és a "semmi nem
úgy volt" felismerése által meghatározott nemzeti tudat
átrétegződésének a kontextusában. (folyt.)


1989. augusztus 23., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A Petőfi-ügy - 1. folyt.

Sok száz kiskőrösi nézte tegnap este a szűknek bizonyult és
kibírhatatlanul forró művelődési házban a Morvai Ferencék
expedíciójáról készült filmet, és hallgatta azt a néma sikolyt,
amellyel a védtelenül kitakart és leleplezett csontváz kérdezte:
miért most jöttetek? Miért temettetek el akkor élve Fehéregyházán,
és miért hagytátok, hogy fogságba hurcoljanak? Miért nem jöttetek
értem és miért adtátok férjhez máshoz a feleségem?

    Petőfi vagy nem Petőfi? A kérdés persze irónikusan is
megközelíthető, és mondhatnók, ma már olyan korban élünk, amikor az,
hogy hazatérjen és szülőföldjében nyugodjék, igenis elemi joga
minden Petőfi Sándornak. Vagyis ezt mindegyiküknek lehetővé kell
tenni. Meg mondhatnók azt is: elég orosz van ma itt Magyarországon,
minek idehozni még egy halott oroszt is?

    De ezek a szellemésségek nem oldhatják fel azt a kínzó
frusztrációt, ha kiderülne, hogy valóban Petőfit találták meg
Morvaiék. Szegényebbek leszünk egy mítosszal. Az életét a
szabadságért a harcmezőn feláldozó költővel, mint szimbolikus
figurával. Ez esetben mintha már nem is érdekelne bennünket az, hogy
az életveszélyes sérülés esetleg csak egy-két miliméteren múlik,
hogy nem lett halálos. De a költőt, aki volt olyan szerencsés
mondjuk, hogy a szurony csak a szívburkát sértette meg, de nem járta
át a szívkamrát, és aki volt olyan szerencsés, hogy ezek után még
hét évet lehúzhatott a Balkán-menti Gulágban, nos ezt a koltőt már
nem érzi elég fontos szimbolikus alaknak a közszorongás, mert hogy
nem folyt ki elég vére, és néhány évet még el tudott tengődni
rabkoszton Szibérióban.

    Úgy tűnik, mintha csak a fogát a harctéren otthagyó költővel
tudnánk megbékélni. De azzal nem, aki a levert forradalom után a
testvéri segítséget nyújtó testvér hadifogsábában kibír még hét évet
összeszorított foggal, sőt farkasfoggal. (folyt.)


1989. augusztus 23., szerda


Vissza »


- A Petőfi-ügy - 2. folyt.

Pedig hát ha valóban nem egy ál-Petőfi csontjait őrzik most egy
páncélszekrényben, akkor a csontok élő gazdájában nemcsak a magyar
Petőfi Sándort, de egyben a magyar Raoul Wallenberget is
tisztelhetnők.

    S ha már itt tartunk, legalább is ami engem illet, én
csodálkoznék, ha a barguzini temetőből, amennyiben ott tovább
ásnának, nem kerülnének elő Wallenberg és oly sok más elveszett
gyermek földi maradványai is. +++


1989. augusztus 23., szerda


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Ismét Homor Péter. Kedves szerkesztő úr nyomatékosan hívom fel a figyelmét, hogy szeretnék nyilatkozni, valóban nem közöltem, most mondom, otthon nagyvállalkozó voltam, egyben egy baromfifeldolgozónak voltam az igazgatója, politikai funkcionárius, egy éve itt vagyok Németországban, most van lehetőségem és talán lelki akaraterőm arra, hogy nyilatkozzam, ha kíváncsi a véleményemre, vagy kíváncsivá teszi önt amit szeretnék mondani, akkor legyen olyan kedves felhívni, nem mindig tartózkodom itthon. Ha egy mód van rá nem azért mintha félnék az otthoni államhatalomtól, mivel közel 10 évig birkóztam velük, hanem az otthonmaradottaim és az itteni szerencsétlen családtagjaim érdekében nem szívesen szeretném, ha névvel és címmel közölnék."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD