|
|
 |
|
 |
A Petőfi-ügy
|
München, 1989. augusztus 23. (SZER, Világhíradó) - Jelentős
helyet kap a közgondolkodásban a Petőfi-ügy. Szőcs Géza:
Tegnap, augusztus 22-ikén Kiskőrösön Morvai Ferenc és kísérete
bemutatta a helyieknek a barguzini sírfeltárásról szóló filmet. A
kiskőrösiek - úgy tűnik - elfogadták azt a gondolatot, hogy Petőfi
Szibériában halt meg, és készülnek a hazatérő földi maradványok
ünnepélyes eltemetésére.
1989. nyara már enélkül is a temetések és főként az
újratemetések néhány hónapjaként fog megmaradni az emlékezetünkben;
olyan nyárként, amikor emberek tízezrei vonultak keresztül-kasul a
fővároson egy-egy koporsó mögött, lázas tekintettel; olyan nyárként,
amelyben egyfolytában csontokat keresgéltek, ástak ki, és vittek
máshová.
Amikor e sorokat írom, még mindig nincs újratemetve sem Rajk
László, sem Mindszenty bíboros, sem a barguzini ember, akiről sokan
elkeseredetten erősítik, hogy Petőfi, mások pedig éppoly konokul,
hogy nem lehet Petőfi. Ami már önmagában is jelzi, hogy itt mély
feszültségek felszínre töréséről van szó, és ezek jelentősége messze
túlnő egy kegyeleti aktusén.
Talán nem is lehet ez másként egy olyan társadalomban, amely épp
most készül saját kezébe venni önmaga jövőjét. És mivel tudjuk, hogy
a jövő néha visszajár kísérteni a múltba, mint ahogy Szibériából
járnak vissza hozzánk a halott költők, mivel tehát tudjuk, hogy a
jövő be-be költözik a múltba, ezért hát természetes, hogy a nemzet
ma önmaga igazi múltját is szeretné megismerni. Mégpedig egy hosszú
évtizedekig fennálló értékrendszer összeomlásának és a "semmi nem
úgy volt" felismerése által meghatározott nemzeti tudat
átrétegződésének a kontextusában. (folyt.)
1989. augusztus 23., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Ismét Homor Péter. Kedves szerkesztő úr nyomatékosan hívom fel a figyelmét, hogy szeretnék nyilatkozni, valóban nem közöltem, most mondom, otthon nagyvállalkozó voltam, egyben egy baromfifeldolgozónak voltam az igazgatója, politikai funkcionárius, egy éve itt vagyok Németországban, most van lehetőségem és talán lelki akaraterőm arra, hogy nyilatkozzam, ha kíváncsi a véleményemre, vagy kíváncsivá teszi önt amit szeretnék mondani, akkor legyen olyan kedves felhívni, nem mindig tartózkodom itthon. Ha egy mód van rá nem azért mintha félnék az otthoni államhatalomtól, mivel közel 10 évig birkóztam velük, hanem az otthonmaradottaim és az itteni szerencsétlen családtagjaim érdekében nem szívesen szeretném, ha névvel és címmel közölnék."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|