|
|
|
|
Menekültek Ausztriában
|
München, 1989. július 29. (SZER, Világhíradó) - Bécsi munkatársunk, Hanák Tibor jelentkezik. Arról számol be, hogy milyen nagy fordulat állt be az ausztriai magyar menekültek sorsában, hogy ők milyen jól alkalmazkodnak az új helyzethez, és milyen segítséget kapnak az osztrákoktól: Július végén befejeződik az ausztriai magyar menekültek kilakoltatási akciója, amelynek során mintegy 2000 személyt bocsátottak el az állami gondozásból. A Belügyminisztérium intézkedése azokra vonatkozott, akik 1988. május 9-ike előtt érkeztek Ausztriába, és nem ismerték el menekült voltukat. A múlt év május 9-ike után menedéket kért személyek ügyének kivizsgálása gyorsított eljárással történik, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az osztrák hatóságok a jelentkezők nagy részét nem ismerik el menekültnek, szinte kivételesnek számít, ha valaki ma menekültként itt maradhat. A kitelepítési akció megmozgatta egész Ausztriát és természetesen elsősorban az itt élő magyarokat. Sokan már másfél-két éve várakoztak Traiskirchenben vagy különböző vidéki szállodákban, kicsit már befészkelték magukat az osztrák életbe, vagy remélték, hogy ki tudnak vándorolni. S most, július folyamán megkapták a felmondást, mely közli az állami támogatás megvonását. A legtöbb magyar számára ez súlyos csapás volt. Kisebb részük a hazatelepedést választotta, nagyobb részük megpróbál saját lábára állni, munkát és lakást keresni, vagy meghúzódni ismerősöknél. S mint már annyiszor, most is elsősorban az egyházi segélyszervek nyúltak a szerencsétlen emberek hóna alá. Nemcsak közvetlen segítséggel, pénzbeni támogatással, fordítói munkákkal, beadványok, kérvények elkészítésével, hanem magasabb szintű közbenjárással, az osztrák politikai élet befolyásolásával is. Az egyházak többek között a bécsi polgármesterhez fordultak, hogy segítse elő a magyar menekültek letelepítését. (folyt.)
1989. július 29., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Ismét Homor Péter. Kedves szerkesztő úr nyomatékosan hívom fel a figyelmét, hogy szeretnék nyilatkozni, valóban nem közöltem, most mondom, otthon nagyvállalkozó voltam, egyben egy baromfifeldolgozónak voltam az igazgatója, politikai funkcionárius, egy éve itt vagyok Németországban, most van lehetőségem és talán lelki akaraterőm arra, hogy nyilatkozzam, ha kíváncsi a véleményemre, vagy kíváncsivá teszi önt amit szeretnék mondani, akkor legyen olyan kedves felhívni, nem mindig tartózkodom itthon. Ha egy mód van rá nem azért mintha félnék az otthoni államhatalomtól, mivel közel 10 évig birkóztam velük, hanem az otthonmaradottaim és az itteni szerencsétlen családtagjaim érdekében nem szívesen szeretném, ha névvel és címmel közölnék."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|