|
|
|
|
Aratósztrájk
|
München, 1989. június 29. (SZER) - Egy évvel ezelőtt futótűzként terjedt a hír: tüntetnek a kiskőrösi szőlősgazdák. Akkoriban ez még igencsak merész formája volt a nemtetszés kinyilvánításának, és az agrárpolitika akkori felelősei jobbnak látták az azonnali kapitulációt - a legsürgetőbb követeléseket teljesítették. A mai aratósztrájk követeléseit - legalábbis hosszú távon - csak a mezőgazdaság szerkezetének teljes átalakításával lehetne kielégíteni. Hallgassák meg Rajki László hírmagyarázatát: - Nemakarásnak, jobban mondva -aratásnak nyögés a vége - időszerűsíthetjük a közmondást. Idén a mezőgazdaság nyög az agrárolló szorításában, mint azt a ma felvonuló kombájnok tiltakozó motorzaja is érzékeltette. De hogy nem sokáig tűri már a parasztság a budapesti kormány modern padlássöprő politikáját, azt bizonyítja ez a demonstráció, illetve a világosan megfogalmazott követelések és jelszavak is. Vége már annak az időnek, amikor utasítani lehetett a téeszeket hogy miből mennyit vessenek. Ha a kommunisták nem teljesítik a jogos feltételeket, akkor nem, vagy alig vetnek ősszel, és gabona helyett is rissz-rossz nehézipari termékeket gyártanak, amelyeknek sokkal nagyobb a nyeresége. A népet akarjuk eltartani és nem a bankokat - hirdette ma az egyik felirat, érzékeltetve, hogy ez a probléma nem csupán az alacsony felvásárlási árakra vezethető vissza, hanem rendkívül összetett. A hitelezési és váltófizetési gyakorlat, az állami exportmonopólium, a kétszámjegyű infláció, a kereskedelemmel, feldolgozóiparral szembeni teljes kiszolgáltatottság felemésztette a növénytermesztés és állattenyésztés nyereségét, az adó és társadalombiztosítási prés adta a kegyelemdöfést. (folyt.)
1989. június 29., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Aratósztrájk - 1. folyt.
|
Többe kerül már a leves, mint a hús. A hivatalosan átszámított 12 ezer forintos világpiaci ár egyharmadát sem fizetik 1 tonna búzáért, így az önköltséget sem fedezi a bevétel. A budapesti kormány csak egyes részkérdésekben engedett, de a lényegben, az ár-, hitel- és kiviteli politikában nem. Valószínűleg úgy számol, hogy a mai figyelmeztető tüntetés ellenére a nagyon jónak ígérkező termésből rekordhasznot könyvelhet el, amivel csökkentheti az államháztartás deficitjét, a nyugati adósságot, aztán majd jövőre kiszúrja valamilyen alamizsnával a mezőgazdaságból élők szemét. De téved. A falvak népe végre nem enged jogos jussából. A tsz-tüntetéshez ma több helyen csatlakoztak a kistermelők is, a Magyar Demokrata Fórum és a Kisgazdapárt szervezetei pedig számos megyében szolidaritást vállaltak a felvonulókkal. A résztvevők közül pedig sokan úgy nyilatkoztak, hogy ez csak a kezdete a totális árháborúnak. Az idei aratás sok mindenben különbözik az eddigiektől. Először fordul elő az ország történetében, hogy nem örül a parasztság a rekordtermésnek, pedig az időjárás kedvezett, a világpiaci árak emelkednek, mégis gyengén fizet a gabona a termelőknek. A budapesti kormány a lehető legrosszabb gazdaként herdálja a föld bőséges ajándékát, nem teljesíti a falvak népe jogos követeléseit, nem hajlandó biztosítani a nehéz munka tisztességes hasznát. A mai figyelmeztető kombájnos tüntetés sem késztette jobb belátásra a hatalom jelenlegi birtokosait. Ismét beigazolódott, hogy a kommunista agrárpolitikát hiába igyekeznek báránybőrbe bújtatni: egyre növekvő étvágyú farkas, amely nemcsak a jelent, a jövőt is felfalja. Meg kellene már végre érteni, hogy a magyar mezőgazdaság nem a csődépítő pártállamot, hanem elsősorban önmagát és a lakosságot akarja eltartani. (folyt.)
1989. június 29., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Aratósztrájk - 2. folyt.
|
Az egyik felvonuló kombájnon olvashatták a feliratot: - Inkább most álljon be a sorba, mint holnap kenyérért Világosan jelezve, hogy a kormány nemakarásának jövőre jön a böjtje. (folyt.)
1989. június 29., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Ismét Homor Péter. Kedves szerkesztő úr nyomatékosan hívom fel a figyelmét, hogy szeretnék nyilatkozni, valóban nem közöltem, most mondom, otthon nagyvállalkozó voltam, egyben egy baromfifeldolgozónak voltam az igazgatója, politikai funkcionárius, egy éve itt vagyok Németországban, most van lehetőségem és talán lelki akaraterőm arra, hogy nyilatkozzam, ha kíváncsi a véleményemre, vagy kíváncsivá teszi önt amit szeretnék mondani, akkor legyen olyan kedves felhívni, nem mindig tartózkodom itthon. Ha egy mód van rá nem azért mintha félnék az otthoni államhatalomtól, mivel közel 10 évig birkóztam velük, hanem az otthonmaradottaim és az itteni szerencsétlen családtagjaim érdekében nem szívesen szeretném, ha névvel és címmel közölnék."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|