|
|
|
|
Munkahelyteremtő beruházások (1. rész)
|
1989. január 26., csütörtök - Számos vállalatnál, ahol az utóbbi időkben nem sok dolgot adott a munkaügyi-személyzeti osztályoknak a frissen belépők ügyeinek intézése, most ismét kitehették a felvételt hirdető táblát a kapu mellé. Olyan vidékeken találtak sokan kenyérkereseti lehetőséget, ahonnan eddig messzire kellett utazni a megélhetésért. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal csaknem egy esztendeje - tavaly februárban - meghirdetett pályázatának eredményeként, az ezáltal megszerezhető támogatás révén új üzemrészek, műhelycsarnokok épültek. A foglalkoztatási alapból támogatott, új munkahelyeket létrehozó beruházások révén gazdagodott az áruválaszték is, újdonságok jelentek meg a hazai piacon, keltették fel az érdeklődést külföldön. Az ÁBMH több mint 100 pályázónak - vállalatnak, szövetkezetnek - ilyen célú fejlesztésre szánt pénzét 800 millió forinttal egészítette ki, s ennek eredményeként ötezer új munkahelyet hoztak létre.
A listavezető minden bizonnyal Borsod-Abaúj-Zemplén megye, amelynek tanácsához 90 pályázati kérelem érkezett; a munkaügyi osztály javaslata alapján ezek közül 29 ajánlatot fogadott el az ÁBMH. A beruházások teljes költsége 515 millió forint, ebből 188 millió forint a foglalkoztatási alap hányada. A pénzből 1935 bodrogközi, hegyközi, abaúji kistelepülésen élő ember számára teremtenek megélhetési lehetőséget. Jelentős a Budapesti Bútoripari Vállalat encsi gyárának termelésfejlesztési beruházása: 90 millió forintos költséggel 220 új munkavállaló számára teremtenek foglalkoztatási lehetőséget. A sátoraljaújhelyi Elzett Certa gyár 150 millió forintos beruházással, a termelőszövetkezetekkel közösen hozott létre nyolc településen szerelőműhelyeket, s ezekben 200-an dolgozhatnak. A Kismotor- és Gépgyár mezőkövesdi üzemében 100 millióba kerülő fejlesztéssel - harmadrészben állami segítséggel - szintén 200 új munkahelyet teremtettek. Hajdú-Biharban 890 munkahely létesítéséhez kértek és 700-hoz kaptak összesen 50 millió forintos támogatást a megye vállalatai. A legnagyobb üzemet a Medicor Rt. debreceni gyára hozta létre: Létavértesen 170 ember számára teremtettek munkalehetőséget. A biharkeresztesi Arany Kalász Tsz két beruházásra is vállalkozott: konzervüzemének bővítésével és a vályogtéglagyár létrehozásával 150 embert juttatott munkához. A megyei tanács munkaügyi osztályának adatai szerint a beruházási kedv az idén sem csökken: a hónap közepéig újabb kilenc gazdálkodó kért támogatást munkahelyteremtő beruházáshoz. (folyt.köv.)
1989. január 26., csütörtök 07:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Ismét Homor Péter. Kedves szerkesztő úr nyomatékosan hívom fel a figyelmét, hogy szeretnék nyilatkozni, valóban nem közöltem, most mondom, otthon nagyvállalkozó voltam, egyben egy baromfifeldolgozónak voltam az igazgatója, politikai funkcionárius, egy éve itt vagyok Németországban, most van lehetőségem és talán lelki akaraterőm arra, hogy nyilatkozzam, ha kíváncsi a véleményemre, vagy kíváncsivá teszi önt amit szeretnék mondani, akkor legyen olyan kedves felhívni, nem mindig tartózkodom itthon. Ha egy mód van rá nem azért mintha félnék az otthoni államhatalomtól, mivel közel 10 évig birkóztam velük, hanem az otthonmaradottaim és az itteni szerencsétlen családtagjaim érdekében nem szívesen szeretném, ha névvel és címmel közölnék."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|