|
|
 |
|
 |
Magyar síugrók az NDK-ban
|
1989. január 18. szerda (MTI) - Nincs könnyű dolga annak, aki
manapság Magyarországon siugrással foglalkozik. Részben, mert
müködőképes sánc alig van, részben pedig azért, mert az időjárás -
egészen pontosan a szinte állandósult hóhiány - rendre meghiusitja a
hazai versenyeket. A sportág kitartó művelői és a szakvezetők ilyen
helyzetben nem sokat tehetnek. Választási lehetőségük nagyjából a
következő: vagy várnak a fehér égi áldásra, vagy elutaznak - persze,
ha van rá pénz - oda, ahol sánc is és hó is rendelkezésre áll.
Ez utóbbi megoldással él a februári magyarországi viadalokra
készülő, s azok megrendezhetőségében bizó siugró válogatott, amely
csütörtöktől egy héten át az NDK-ban edzőtáborozik. Három klub - a
Bp. Honvéd, a MOM és a kőszegi Latex - képviseletében tizen kelnek
utra: négy felnőtt és hat ifjusági versenyző. Előbbiek a február 3.
és 5. közötti magyar bajnokságra igyekeznek minél jobb formába
lendülni, utóbbiak - szintén a Mátrában - egy héttel a ,,nagyok,,
után indulnak idei legkomolyabb erőpróbájukon: az északi IBV-n. A
szocialista országok fiataljai seregszemléjének ebben az évben
Magyarország a gazdája. A sifutó számokat Galyatetőn, a siugrást
Mátraházán kivánják a szervezők lebonyolitani.
- Talán akkorra lesz elegendő és megfelelő minőségű hó is a
Mátrában - mondta reménykedően Kelemen Zoltán, az ugrók
szakágvezetője, aki igy folytatta: - Már csak azért is jó lenne, ha
az időfelelős törlesztene valamit adósságából, mert az IBV előtt,
február 10. és 12. között szeretnénk megrendezni Mátraházán a Dózsa
Tibor hagyományos nemzetközi siugró emlékversenyt, amelyet hó
hiányában tavaly kénytelenek voltunk lefujni. Mindenesetre ismét
bizakodunk, s készülünk. Igencsak kapóra jött az NDK-beli
edzőtáborozás, amelyre a két ország szövetsége közötti
csereegyezmény alapján utazhatunk.
Az oberwiesenthali felkészülés keretében végre kedvükre
végezhetnek a magyar válogatottak igazi ugróedzéseket is, ami a
technika csiszolásához elengedhetetlen. Hiszen a valódi tudást e
sportágban is csak kellő gyakorlás révén lehet megszerezni. A
szakemberek szerint legalább száz ugrás kell ahhoz, hogy egy
versenyző egyáltalán elindulhasson bármilyen nagy nemzetközi
viadalon. Ez az ugrásszám aligha lesz meg a február második felében
kezdődő finnországi északi világbajnokságig, így csaknem bizonyos,
hogy ugrók nélkül vesz részt a magyar válogatott a lahti vb-n.+++
1989. január 18., szerda 13:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Ismét Homor Péter. Kedves szerkesztő úr nyomatékosan hívom fel a figyelmét, hogy szeretnék nyilatkozni, valóban nem közöltem, most mondom, otthon nagyvállalkozó voltam, egyben egy baromfifeldolgozónak voltam az igazgatója, politikai funkcionárius, egy éve itt vagyok Németországban, most van lehetőségem és talán lelki akaraterőm arra, hogy nyilatkozzam, ha kíváncsi a véleményemre, vagy kíváncsivá teszi önt amit szeretnék mondani, akkor legyen olyan kedves felhívni, nem mindig tartózkodom itthon. Ha egy mód van rá nem azért mintha félnék az otthoni államhatalomtól, mivel közel 10 évig birkóztam velük, hanem az otthonmaradottaim és az itteni szerencsétlen családtagjaim érdekében nem szívesen szeretném, ha névvel és címmel közölnék."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|