|
|
|
|
Diplomáciai kapcsolatok a Koreai Köztársasággal
|
trom andrás, az mti kiküldött tudósítója jelenti:
Szöul, 1989. február 1. szerda (MTI-tud) - Magyarország és a Koreai Köztársaság szerdán felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Az erről szóló államközi jegyzéket a Szöulban tartózkodó Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár és Csoi Ho Dzsung külügyminiszter látta el kézjegyével. Aláírták továbbá a kulturális együttműködésről, a diplomata- és szolgálati útlevélre vonatkozó vízumkényszer megszüntetéséről, valamint a gazdasági és kereskedelmi együttműködésről intézkedő kormányközi egyezményeket. Ez utóbbit magyar részről Gombocz Zoltán kereskedelmiminiszter-helyettes írta alá. /folyt. köv./
1989. február 1., szerda 06:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Diplomáciai kapcsolatok a Koreai Köztársasággal 2.
|
A teljes körű diplomáciai kapcsolatok felvételéről intézkedő államközi jegyzőkönyv és a kormányközi egyezmények aláírása után a nemzetközi sajtó jelenlétében Csoi Ho Dzsung koreai külügyminiszter rövid üdvözlő beszédében rámutatott: Ro Te Vu államfő múlt év július 7-ikén meghirdetett külpolitikájának szellemében készítették elő a koreai-magyar diplomáciai kapcsolatfelvételt. A koreai professzornő segítségével magyar tolmácsolásban elhangzó beszédében a miniszter hangsúlyozta: nagy öröm számukra, hogy a diplomáciai jegyzőkönyvvel egyidejűleg aláírták a gazdasági és kulturális együttműködési egyezményt, valamint a szolgálati vizum eltörléséről szóló egyezményt - mindez a baráti együttműködésnek biztosít megfelelő kereteket - mondta. Horn Gyula válaszában a magyar kormány nevében mondott köszöntőt, amelyet - a protokoll-előírásokat félretéve - Etre Sándor, az állandó magyar képviselet vezetője tolmácsolt. Az államtitkár kiemelkedő fontosságú eseményként értékelte a hivatalos aktust. A diplomáciai kapcsolatok létesítése általában nem szokatlan a nemzetközi életben, ez a konkrét lépés mégis különleges esemény, hiszen olyan utat kellett bejárni és olyan nehézségeket kellett leküzdeni, amelyek különlegessé teszik a diplomáciai kapcsolatok felvételét. A két ország vezetésének, a két nép erdményeinek és a nemzetközi helyzet kedvező alakulásának egyaránt komoly szerepe volt abban, hogy Magyarország és a Koreai Köztársaság eljuthatott idáig - mondotta Horn Gyula, hangsúlyozva azt is, hogy a lépéssel a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához is hozzá kívánt járulni Magyarország. Hangot adott továbbá azon meggyőződésének, hogy a kapcsolatok felvétele segíteni fogja a Koreai-félszigeten is a béke és a biztonság ügyét. Külön kiemelte az államtitkár, hogy további egyezmények előkészítése is megkezdődött. A műszaki-tudományos és állategészségügyi kormányközi egyezményekről is folynak a tárgyalások. Az együttműködés tehát széles alapokon indulhat meg. (foolyt.köv.)
1989. február 1., szerda 07:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Diplomáciai kapcsolatok a Koreai Köztársasággal (3. rész)
|
Horn Gyula ezt követően Etre Sándor társaságában tisztelgő látogatást tett a Kék Házban, az elnöki palotában, Ro Te Vu államfőnél, akinek átadta Grósz Károly írásbeli üzenetét. Délelőtt 11 órakor került sor a Magyar Népköztársaság nagykövetségének felavatására. A nagykövetség táblájának leleplezése és a szalag átvágása után felvonták a nemzeti színű lobogót. Az ünnepélyes szertartáson jelen volt Sin Dong Von külügyminiszter-helyettes és a koreai politikai és gazdasági élet több magas rangú vezetője. Horn Gyula hivatalos látogatása nemzetközi sajtókonferenciával ér véget szerda délután. +++
1989. február 1., szerda 07:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Ismét Homor Péter. Kedves szerkesztő úr nyomatékosan hívom fel a figyelmét, hogy szeretnék nyilatkozni, valóban nem közöltem, most mondom, otthon nagyvállalkozó voltam, egyben egy baromfifeldolgozónak voltam az igazgatója, politikai funkcionárius, egy éve itt vagyok Németországban, most van lehetőségem és talán lelki akaraterőm arra, hogy nyilatkozzam, ha kíváncsi a véleményemre, vagy kíváncsivá teszi önt amit szeretnék mondani, akkor legyen olyan kedves felhívni, nem mindig tartózkodom itthon. Ha egy mód van rá nem azért mintha félnék az otthoni államhatalomtól, mivel közel 10 évig birkóztam velük, hanem az otthonmaradottaim és az itteni szerencsétlen családtagjaim érdekében nem szívesen szeretném, ha névvel és címmel közölnék."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|