|
|
 |
|
 |
A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülése (2. rész)
|
A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén a testület döntött arról,
hogy a főpolgármester fizetése a miniszteri munkabér 100 százaléka,
azaz 65 ezer forint lesz. Ezt követte a főpolgármester jelölése, s
ennek során csak Demszky Gáborra érkezett javaslat, így csak az ő
neve került fel a listára.
Nem sokkal 11.30 óra után a képviselőtestület korelnöke
ismertette a szavazás eredményét. Eszerint a 88 fős
képviselőtestületből eddig megválasztott 87 tag közül 84-en
szavaztak. Közülük 52-en Demszky Gáborra adták voksukat, így mától a
38 éves, jogi végzettségű politikus lett Budapest főpolgármestere.
Demszky Gábor eskütétele után rövid beszédében szólt arról, hogy a
főváros vezetése a jövőben minden döntést az érintettekkel és az
érdekeltekkel történt előzetes megbeszélés után kíván meghozni.
Munkájukat egyébként határozottan és nagy fokú sajtónyilvánosság
mellett akarják végezni. Egyúttal hangsúlyozta annak fontosságát,
hogy a fővárosi önkormányzat tevékenységében pártállástól
függetlenül a szakértelem és a hivatásbeli lelkiismeret
elsődlegességére kell törekedni, a politikai megfontolások csak
másodlagosak lehetnek.
A legsürgősebb feladatok között említette Demszky Gábor a
humánus gondoskodásra szoruló rétegek, különösen a hajléktalanok
támogatását. Az elmúlt krízishétvége eseményeire utalva a
főpolgármester köszönetét fejezte ki a Városháza és a fővárosi
közüzemek dolgozóinak, valamint a budapesti rendőröknek azért a
helytállásért, amellyel a válság ellenére is működtették a várost.
A főpolgármester megválasztását követően az alakuló ülés szinte
azonnal munkajellegű tanácskozássá változott. Több órás - itt-ott
pártpolitikai villongásoktól sem mentes - ügyrendi vita során végül
is sikerült számos fontos érdemi kérdésben, valamint a testület
munkáját és a főváros életét érintő ügyben megállapodni.
Így abban is, hogy egy 9 fős ügyrendi bizottságot hoztak létre a
közgyűlés ideiglenes ügyrendjének elkészítésére. Megbízták a
főpolgármestert azzal, hogy írja ki a főjegyzői állásra vonatkozó
pályázatot úgy, hogy a munkakör legkésőbb január 15-ig betölthető
legyen. Ugyancsak a főpolgármester feladata, hogy a városházi
irányítás alá tartozó valamennyi vállalatnál megbízza a felügyelő
bizottsági tagokat. Több mint egyórás vita után döntöttek arról,
hogy a Fővárosi Közgyűlés legközelebbi ülését november 15-én,
csütörtökön tartják. Ezt követően újabb vita alakult ki a
hajléktalanok helyzetére vonatkozó fővárosi elképzelésekről. Végül
is úgy foglaltak állást, hogy az e kérdéskörben készült
előterjesztést a következő testületi ülésen vitatják meg. (folyt.
köv.)
1990. október 31., szerda 18:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|