|
|
 |
|
 |
Püspöki tábori mise a mohácsi csatatéren
|
1990. augusztus 26., vasárnap - A mohácsi vészre - a török
hódítók ellen 1526. augusztus 29-én vívott csatára - emlékeztek
vasárnap a Duna-parti városban. Az évfordulón kiállítás nyílt ,,A
mohácsi csatában esett dolgok emlékezete,, címmel Kolbe Mihály
festőművész történelmi tárgúu rajzaiból. Sokan ellátogattak a város
határában levő emlékhelyre, ahol az eddig megtalált tömegsírok
vannak. Az ország különböző részeiből érkezett emberek mellett
Mohács nyugatnémet testvérvárosának, Bensheimnek a polgárai is
képviseltették magukat az eseményen.
A hajdani harcmezőn, ahol művészien faragott kopjafák erdeje
,,őrködik,, a sírhalmaok felett, emlékhangversenyt rendeztek, majd
megkoszorúzták az ütközetben elesett katonák nyughelyét. Ezt
követően a sírokkal szemközt felállított tábori oltárnál Mayer
Mihály pécsi püspök mondott szentmisét, megemlékezvén a 464 éve hősi
halált halt keresztény harcosokról. Az istentiszteleten a Pécs
finnországi testvérvárosából - Lahtiból - érkezett férfi kórus
énekelt.
A püspök megszentelte a sírokat és megáldotta a felállított
emlékkeresztet. A tíz méter magas keresztet egyetlen, a Duna mentén
kivágott öreg tölgyfából ácsolták. A mohácsi polgárok régi kívánsága
teljesült a keresztállítással. Már az emlékhely 1976-ban történt
avatásakor volt ilyen törekvés, akkor azonban nem engedélyezték az
illetékes szervek, hanem - komprmisszumként - egy emlékharangot
helyeztek el a parkban. Most egyházi és világi kezdeményezésre
elkészítették a kereszetet, amely azt jelzi, hogy az emlékhely
egyben temető is: a tömegsírok ezernél több magyar és szövetséges
katona csontjait őrzik.
A mohácsi megemlékezések szerdán - a csata napjának évfordulóján
- folytatódnak. A Csele-pataknál álló emlékműnél koszorúzási
ünnepséget tartanak. Ez az a hely, ahol a vesztett ütközetből
menekülő ifjú király, II. Lajos lebukott a lováról és elmerült a
hullámsírban. Ugyancsak tiszteletadás lesz a csatában részt vett
lengyel hősök emlékművénél is. (MTI)
1990. augusztus 26., vasárnap 13:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|