|
|
|
|
Ünnepi szentmise, harangszentelés és körmenet a Szent István
Bazilikánál (1. rész)
|
1990. augusztus 20., hétfő - Az augusztus 20-i budapesti
egyházi ünnepségek közül kiemelkedett a Szent István Bazilikában
tartott ünnepi istentisztelet, valamint az ezt követő Szent Jobb
körmenet. A Bazilika előtti téren délután 5 órakor több tízezer
ember jelenléttében Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek,
a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke celebrált ünnepi szentmisét.
Köszöntötte a helyszínen megjelenőket, a szentmisét televízión
keresztül néző híveket, a papságot valamint a jelenlévő állami
vezetőket: Göncz Árpád köztársasági elnököt, Szabad Györgyöt, az
Országgyűlés elnökét és Antall Józsefet, a kormány elnökét, valamint
Angelo Acerbi címzetes érsek, apostoli nunciust.
Beszédében a magyar katolikus egyházfő egyebek között méltatta azt az összefogást, amelynek nyomán a német nép ajándékaként - a Neue Bildpost katolikus hetilap szerkesztősége kezdeményezésére és olvasói anyagi hozzájárulásával - hétfőn a Bazilika tornyában elhelyezhették a Szent István harangot. A harangnak szimbolikus jelentősége is van - mondotta -, elődjét 1944-ben a német hadsereg háborús célokra elvitte, a most felszentelt a jóvátételt, a megbékélést jelképezi.
Az egyházfő a továbbiakban a katolikus egyház küldetéséről szólt. Kifejtette: ez a küldetés ma is ugyanaz, mint ami a történelem folyamán volt, és amit Szent István kora óta betöltött, vagyis a lelkek javainak szolgálata, az örök emberi értékek megszilárdítása. Az egyház ezt a szolgálatot annak ellenére vállalja, hogy az elmúlt négy és fél évtized alatt szervezetében meggyengült. Az egyház legjobban az evangélium hirdetésével, a hitoktatásban, az ifjúság nevelésében, a karitatív munkában, a társadalmi életben való jelenlétével tölti be ezt a küldetést. Ám ahhoz, hogy ezt megtehesse, újjá kell szervezni egyházi intézményeit.
Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb vesztesége volt a szerzetesi intézmények működésének betiltása. Igaz, hogy egy éve eltörölték a szerzetesi rend működését addig tiltó törvényt, mégsem sikerült jelentős eredményt elérni. Néhány kivételtől eltekintve ugyanis nincsenek szerzetesházak, ahol az újjászervezés elkezdődhetne. A szerzetes közösségek számára fontos volna, hogy az elvesztett kolostorokbam minél előbb otthonnra találjanak e rend képviselői. (folyt.köv.)
1990. augusztus 20., hétfő 21:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|