|
|
|
|
Szakértői szinten folytatódtak az országgyűlési előkészületek
(2. rész)
|
A szakértők végül is megegyeztek abban, hogy az elnöki pulpitustól jobbról kezdődően a következő lesz az ,,ültetési rend,,: KDNP-MDF-FKgP-SZDSZ-Fidesz-MSZP-független képviselők, illetve a jövőben megválasztandó nemzetiségi, etnikai kisebbségek képviselői.
A pártok szakértői ezt követően döntöttek arról, hogy az Országgyűlés alakuló ülése az elnök mellett három alelnököt és hat jegyzőt válasszon. A parlament elnökét a legerősebb párt adja, s konszenzus jött létre az alelnök-állítás sorrendjét illetően is: a tisztségeket többségi elv alapján, a pártok erősorrendje döntse el. Az MDF, az FKgP és a KDNP javasolta azt is, hogy az erősorrendtől a pártok megegyezéssel eltérhessenek más pártok pozíciójának érintése nélkül, ezt a megoldást azonban az SZDSZ képviselője kategorikusan elutasította, a Fidesz megbízottja pedig azt javasolta, hogy a pártvezetők csütörtöki tanácskozásukon vitassák meg ezt a kérdést. A hat jegyzőt illetően csaknem egyetértés alakult ki abban, hogy a paritás elve alapján minden párt állítson egy jelöltet, a Fidesz képviselője azonban ragaszkodott a korábbi tanácskozáson elfogadott megállapodáshoz: az akkor még négy jegyzőben gondolkodó pártok képviselői két helyet juttattak volna a Fidesznek.
Az Országgyűlés állandó bizottságainak felállításában, számuk meghatározásában nem született megállapodás. Annyi bizonyos csupán, hogy a Házszabály szerint kötelező felállítani a törvényelőkészítéssel, a költségvetéssel, a honvédelemmel, illetve a mentelmi és az összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottságot. Az SZDSZ képviselője célszerűnek tartotta, hogy a belbiztonsági kérdésekkel foglalkozó, illetve a Házszabályokat előkészítő bizottságot szintén hozzák létre az alakuló ülés első napján. A konzultáció résztvevői úgy döntöttek, hogy e kérdésről, illetve a bizottságok létszámának felső határáról április 26-án ismét tanácskoznak. Az MDF 10 állandó bizottságot képzel el, az SZDSZ hat bizottság létrehozásában gondolkodik. Április 26-án részletekbe menően foglalkoznak majd a képviselők tiszteletdíjának, költségtérítésének és kedvezményeinek ideiglenes szabályozásával is. A résztvevők kifejezték reményüket, hogy e kérdésben az alkotmányerejű törvény egy hónapon belül, de legkésőbb május végéig megszületik. (MTI)
1990. április 18., szerda 21:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|