|
|
 |
|
 |
Pro Renovanda Cultura Hungariae: alapítványrendszer az oktatás,
a művészetek, a közművelődés megújítására (1. rész)
|
1990. április 3., kedd - Pro Renovanda Cultura Hungariae
elnevezésssel 36 szakalapítványból álló alapítványrendszert hívott
életre a művelődési kormányzat. Az oktatás, a kutatás és a
művészetek különböző ágainak támogatására, a közművelődés
megújítására, valamint a környezetvédelmi szemlélet kialakítására
hivatott, 1,1 milliárd forint tőkéjű rendszer létrehozását Glatz
Ferenc művelődési miniszter kedden a minisztériumban jelentette be
az újságíróknak.
Glatz Ferenc - utalva arra, hogy feltehetőleg utolsó alkalommal
tart tárcavezetőként a minisztériumban sajtótájékoztatót -
visszatekintett az elmúlt évi tevékenységükre, amikoris a
minisztérium kialakította új kultúrpolitikai porgramjának
alapelveit. Célul tűzték ki, hogy az állam adja fel ellenőrző
szerepét a kultúra területén is. Elképzelésük volt továbbá, hogy
kialakítják a kultúra menedzselésnek új formáit, lehetőséget adva az
egyéni képességek mind jobb kibontakoztatásához. Mindezt
pályázatrendszerrel akarták megvalósítani, amelyben megfelelően
biztosíthatják a nyilvánosságot, a mindenki számára való
hozzáférhetőséget, az odaítélt összegek nyomonkövethetőségét, s -
független kuratóriumok felállításával - az értékelésbe, elosztásba
mindinkább bevonhatják a társadalmat is. E célok érdekében
mozgósították a minisztérium rendelkezésére álló alapokat és
összegeket, s az eddig is rendelkezésre álló pénz szétosztási
módszerét megváltoztatva létrehozták az alapítványrendszert.
Az alapítványrendszert kuratórium irányítja, amelynek tagjai:
Csoóri Sándor, Csurgay Árpád, Enyedi György, Glatz Ferenc, Király
TIbor, Konrád György, Kosáry Domokos, Szentágothai János, Tigyi
József; elnöki teendőit Glatz Ferenc látja el. A Kuratórium - amely
már megalakult - az első félév végén az elnököt tagjai közül
választja meg. Emellett - várhatóan április folyamán - valamennyi
részalapítvány saját kuratóriumot hoz létre, amelyek a továbbiakban
önállóan működnek; az alapítványok nyitottak, támogathatóak.
Várhatóan májusban hirdetik meg a pályázatokat, aemlyeken egyének,
intézmények, adott munkára alakult team-ek egyaránt részt vehetnek.
(folyt.köv.)
1990. április 3., kedd 16:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|