|
|
|
|
A magyar gazdaság átalakítása
|
----------------------------- München, 1989. november 19. (SZER, Párizsi magyar figyelő) - Kemény István heti rovata következik: Kornai János 33 éve foglalkozik a szocialista gazdaság működésének elemzésével. Munkái - különösen a Hiány című műve - az egész világot bejárták, most azonban nem tudományos művet, hanem programjavaslatot írt a magyar gazdaság átalakítására. Címe: Indulatos röpirat az átmenet ügyében. A Heti Világgazdaság november 11-iki számában közölt interjúban Réti Pál elsőnek azt kérdezte Kornaitól, hogy miért éppen most lép ki az általa választott szerepkörből, miért éppen most áll elő egy átfogó gazdaságpolitikai javaslattal. Kornai válasza úgy szólt, hogy akkor érdemes javaslatot készíteni, ha az ember bízik benne, hogy megfogadják. Eddig nem volt meg ez a bizalom, s most, a leendő, szabadon megválasztandó parlamentnek és az általa választott kormánynak szól a bizalom. Mint az interjúból kiderül, Kornai a gazdaságban két szektort különböztet meg, az egyik az állami, a másik a magánszektor. Az egyik - az állami - rosszul működik, a másik - a magánszektor - jól működik. Valóban, annak, aki hosszú idő után látogat haza, kettős benyomása van. Az egyik szerint minden rosszul megy, a másik szerint mégsem megy minden rosszul. Ez a második benyomás a magánszektornak köszönhető. Sokan figyelmeztetnek az összeomlás veszélyére. Alighanem a magánszektornak tulajdonítható, hogy ez az összeomlás eddig nem következett be. Más különbség is van a két szektor között. Ez abban áll, hogy a magánszektorban az emberek a saját pénzüket költik, az állami szektorban viszont a különböző vezetők a mások pénzét, az ország pénzét költik. Éppen ezért a magánszektornak teljes szabadságot követel Kornai. Az állami szektorban viszont a legszigorúbb rendet akarja bevezetni. Idézem: (folyt.)
1989. november 19., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|