|
|
|
|
A Demokratikus Magyarországért Mozgalom alakuló ülése (4. rész)
|
Az alakuló ülést táviratban üdvözölte Nyers Rezső, az MSZMP elnöke. Németh Miklós miniszterelnök levelet küldött az alakuló közgyűlés résztvevőinek. Ebben egyebek közt azt írta, hogy hazánkban a politikai, társadalmi és erkölcsi válság az utóbbi hetekben sajnos aggasztóan tovább mélyült. Egyre több a türelmetlen indulat, a szélsőséges megnyilatkozás és egyes politikai csoportok a hatalom kizárólagos megragadására törekszenek. Magyarország a több mint egy éve megnyílt elágazásához érkezett. Lehet, hogy ezekben a hetekben, illetve napokban dől el, hogy ki tudjuk-e használni páratlan történelmi esélyünket a demokratikus jogállam megteremtésére, vagy olyan konfliktusok sorozata tör ki, amely beláthatatlan időre visszaveti fejlődésünket, eltorlaszolja számunkra Európához és a világhoz vezető utat. Ebben a helyzetben örömömre szolgál egy olyan politikai erő színrelépése, amely a nemzeti összefogást és egységet tűzte zászlajára, s a békés átmenetre mozgósít - írta a kormányfő. A vitában Bihari Mihály politológus egyebek közt arról szólt, hogy a DMM elutasítja a Marxista ideológia uralmát, a bolsevizmust, a diktatórikus szocializmust. Mint mondta a Marxi kommunizmus negatív utópia, ezért megvalósíthatatlan. Szólt arról is, hogy meg kell szabadulni az ideológia uralmától, mert reális veszély az egyetlen helyesnek kikiáltott ideológia érvényre jutása. A mozgalomnak a többi politikai erővel összefogva be kell bizonyítania, hogy nem a nép, a magyarság került válságba. Kósa Ferenc filmrendező azt hangsúlyozta, hogy az önkényuralomhoz szokottak nem akarnak demokráciát, a diktatúra haszonélvezői írtóznak a megmérettetéstől. Ezért nagy kérdés, hogy lemondanak-e békésen kiváltságaikról. Vitányi Iván, az Új Márciusi Front tagja rámutatott a DMM nem vetélytárs, mert ugyanazt akarja, mint az UMF, és a politikai pálya elég széles, hogy ketten, de akár többen is elférjenek rajta azonos célokkal. Kiemelte: abban bízik, hogy 1956 véres forradalma után eljön a mi dicsőséges és győztes forradalmunk. Szokolay Sándor zeneszerző szerint éretlen a nép, hogy ilyen nehéz helyzetben tanulja meg a demokráciát, ezért van nagy szükség a mozgalomra. Idézte Kodály Zoltánt, aki szerint egyszerre kell magyarnak és európainak lenni. Boda János siómenti tsz-elnök arról szólt: tíz éve döbbent rá, hogy a termelőszövetkezet nemcsak termelőhely, hanem a társadalom, a politika és a kultúra műhelye is. A tsz-eknek ezért fel kell használni helyi hatalmi súlyukat a térségek önkormányzatának megteremtésére, a falvak, városok önszerveződő tevékenységének elősegítésére. (folyt.köv.)
1989. szeptember 16., szombat 14:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|