|
|
|
|
Középszintű háromoldalú tárgyalások (3. rész)
|
A pártok munkahelyi működéséről Pozsgay Imre elmondotta: érvényben van az MSZMP korábbi javaslata, miszerint bíróságokon, közhatalmi szerveknél, például tanácsoknál, minisztériumoknál, valamint a fegyveres erőknél és testületeknél nem működhetnek pártszervezetek. Ugyanakkor a Központi Bizottság legutóbbi ülésén módosította az egyéb munkahelyekkel kapcsolatos álláspontját. Eszerint a nem közhatalmi szerveknél a különböző pártok azonos feltételek mellett hozhatnak létre szervezeteket, de azok munkaidőben nem folytathatnak politikai tevékenységet, nem épülhetnek bele a munkahelyek szervezeti, vezetési rendszerébe, nem hozhatnak a munkahelyekre irányadó határozatokat. Az ellenzéki kerekasztal részéről Antall József kifejtette: az EKA-t váratlanul érte a KB módosító javaslata. Az ellenzék álláspontja szerint a munkahelyeken semmiféle párt sem működhet. Megkérdezte Pozsgay Imrét, mi a kormány álláspontja ebben a kérdésben, hiszen a párttörvény tervezetét a kormány fogja majd előterjeszteni. Pozsgay Imre a kérdést indokoltnak tartotta, de választ csak a következő kormányülés után ad. A harmadik oldal egyetértett azzal, hogy a munkahelyeken ne működhessenek pártszervezetek. Az EKA részéről Orbán Viktor kijelentette, hogy erről a kérdésről az ellenzék csak csomag részeként tárgyal; nem fogadja el az MSZMP-nek azt a javaslatát, hogy a fegyveres testületeknél 1990. december 31-ig még működhessenek pártszervezetek. Miután a három oldalnak nem sikerült egyezségre jutnia a pártok munkahelyi működéséről, illetve az onnan való kivonulásról, a kérdés megvitatását elhalasztották a következő középszintű tárgyalásra. Konszenzus született viszont a pártok külföldi finanszírozásával kapcsolatban. Ennek lényege, hogy pártok más pártoktól nem fogadhatnak el támogatást, miként névtelen adományt sem. Valamennyi külföldről befolyt összeget nyilvánosságra kell hozni az adományozó nevének megjelölésével. Az EKA kérte, hogy a túlzott bürokrácia elkerülése végett egy alsó limitet állapítsanak meg, amely alatt felesleges az adományozó nevének nyilvánosságra hozatala. Erről a szakértők még tovább tárgyalnak. A középszintű politikai egyeztető tárgyalások szerdán folytatódnak. (MTI)
1989. szeptember 4., hétfő 21:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|