|
|
|
|
Zöld út a szerzetesrendeknek
|
1989. augusztus 24., csütörtök - Az Elnöki Tanács által most elfogadott törvényerejű rendelet értelmében a szerzetesrendek megalakulása természetes jog. Bejelentés alapján a művelődési miniszter veszi nyilvántartásba az új rendeket - mondta az MTI munkatársának érdeklődésére Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyettes, a Minisztertanács egyházpolitikai titkárságának vezetője. Hozzátette: a bejegyzés hasonlóképpen történik, mint az egyesületek esetében.
A miniszterhelyettes emlékeztetett arra, hogy 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel korlátozta a szerzetesrendek működését, döntő többségüktől bevonta az engedélyt, mindössze néhány tanítórend, a bencések, a piaristák, a ferencesek, valamint a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek folytathatták tevékenységüket. 1986-ban az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke engedélyt adott a Magyarok Nagyasszonya Társaság női betegápoló szerzetesrend működésére. A betegápolók a katolikus egyház szeretetintézményeiben dolgoznak. Mint mondta, az idén több szerzetesrend újraalakult, többek között a ciszterciták, a jezsuiták, a karmeliták és az irgalmasok aktivizálódtak. A szerzetesrendek korábbi épületeinek visszaadására egycsapásra nincs lehetőség, mert ezekben az ingatlanokban főképp iskolák, kórházak, szociális otthonok működnek, de a kormány lehetőségeihez mérten kész segítséget adni ahhoz, hogy a megalakuló szerzetesi közösségek megfelelő épülethez jussanak. Végezetül arról szólt, hogy a most elfogadott elnöki tanácsi rendelettel szinte már minden olyan állami jogosítvány megszűnt, amely beavatkozást jelentett az egyházak életébe. (MTI)
1989. augusztus 25., péntek 11:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|