|
|
 |
|
 |
Választási gyűlések Szegeden (1. rész)
|
1989. augusztus 3., csütörtök - A július 22-i sikertelen próbálkozás után augusztus 5-én ismét rajthoz áll Szeged 1. sz. választókerületében az Apró Antal megüresedett helyére pályázó három országgyűlési képviselőjelölt - Raffay Ernő történész (MDF), Dobozy Levente pártállástól független ügyvéd (HNF) és Miklós Károly, a Tisza Volán Vállalat művezetője, az MSZMP Szegedi Városi Elnökségének tagja. A szavazás előtt csütörtökön mindhárom jelölt gyűlésen találkozott választóival.
Az MDF a szegedi felsővárosi Lila Iskola előtt rendezte meg
választási gyűlését; mintegy ötszáz résztvevővel. A jelöltjét
ábrázoló plakátok felirata szerint az MDF ,,Független, demokratikus,
jóléti Magyarországot
,, akar. A jelölt mellett agitáló Csurka
István író azt hangoztatta: Az embert az teszi szabaddá, hogy van
saját tulajdona. Nemcsak a föld és a munkaeszköz, hanem a munkaereje
is a birtokában van. Vagyis a magyar jövő záloga nem más, mint a
szabad egyéni tulajdon. Ma már - mondotta a továbbiakaban - a
hatalomnak nincs mit szétosztania. Ezért felkínálta a
szólásszabadságot, az újságok garmadát lehet megjelentetni,
tulajdonképpen már mindent lehet - de újabb gúzsbakötő erő, hogy az
államkassza üres. Az MDF fel akarja rázni a társadalmat az ezzel is
összefüggő bénultságból, mert ez az egyetlen útja annak, hogy békés
eszközökkel megváltoztassuk helyzetünket.
Az algyői tanácsházán rendezett gyűlésnek mindössze körülbelül
kéttucatnyi résztvevője volt. Az ott fellépő jelölt, Dobozy Levente
fő mondanivalója az volt: fel kell lépni a kirívó
igazságtalanságokkal szemben, még akkor is, ha azok nem országos
jelentőségűek. Bírálta azt is, hogy az állami dotációk jelentős
részét a főváros kapja. Ott, mint mondta, nem kérnek lakossági
hozzájárulást a közműfejlesztéshez sem. De számos más esetben is
érezhető a vidék hátrányos megkülönböztetése. Ez pedig már közügy, s
ilyenformán országos a jelentősége. Az egyik ellenfél - az
MSZMP-jelölt - programjában kifogásolta, hogy nem mondta meg
pontosan: a párt melyik szárnyát képviseli, s melyiktől határolja el
magát. Az MDF jelöltjéről viszont úgy vélekedett: nincs benne
tolerancia. (folyt.köv.)
1989. augusztus 3., csütörtök 21:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|