|
|
|
|
Az Európai Parlament és Magyarország - Habsburg-interjú
|
London, 1989. július 27. (BBC, Késő esti adás) - Az Európai Parlament és Magyarország kapcsolataival foglalkozó bizottság élére Habsburg Ottót nevezték ki. A 76 éves politikus jelölése felöl az Európai Parlament most megnyílt ülésszakán határoztak. Habsburg Ottó tavaly tett hivatalos látogatást Magyarországra az Európai Parlament küldöttségének tagjaként. Munkatársunk, Siklós István telefonon készített vele interjút a bizottság munkájáról, s első kérdése az volt: milyen az összetétele a bizottságnak? - Fele az illető országok képviselőiből áll. Úgyhogy mi azt reméljük - mostanáig is úgy volt -, hogy a fele magyar képviselők lesznek, a fele európai képviselők lesznek. És a fő célja az, hogy kiszélesítse a kapcsolatokat Magyarországgal közgazdasági, jogi és politikai kérdésekben. Szóval hogy előkészítse azt, ami nekünk, európaiaknak a végcélunk: az, hogy a végén minden európai állam bent lesz az Európai Közösségben. - Tehát minden kelet-európai állam? - És közép-európai... Itt egy óriási különbség van: Magyarország közép-európai állam. - Tehát esetleg Lengyelországra... - Felállítottak egy ilyen delegációt Lengyelországgal is. Nem tudom még, hogy ki az elnöke, mert ezzel nem foglalkoztam, de én vagyok a magyar delegációnak az elnöke. - És mi a legközelebbi gyakorlati tennivaló? - Mi most összejövünk augusztus utolsó hetében. Akkor lesz a politikai bizottságnak az ülése - a politikai bizottság az a vezető testület, mely alatt működnek a delegációk -, s akkor meg fogjuk beszélni azt a delegáció tagjaival, hogy mi az eljövendő lépés. (folyt.)
1989. július 27., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Habsburg-interjú - 1. folyt.
|
Az én véleményem az, hogy minél előbb föl akarjuk venni a kapcsolatot a magyar parlamenttel. Én már elküldtem egy sürgönyt Szűrös elnök úrnak is - akit már ismerek régebbi kapcsolatokból -, hogy minél előbb felvegyük a kapcsolatot arra, hogy megbeszéljük, hogy mik azok a lépések, amelyeket mi tehetünk Magyaroroszág érdekében a közeljövőben. - És személy szerint Képviselő Úr miként ítéli meg ennek a bizottságnak vezetői tisztségét? - Nézze Mindmáig nagyon hasznos volt. Mi már többször működtünk, akkor még nem voltam elnöke, akkor még Paul Staes belga kollégám volt az elnöke. Nagyon szépen működött a bizottság, és én remélem, hogy ez tovább így fog lenni. - És Magyarországgal milyen elvárásai vannak az Európai Parlamentnek? - Még tulajdonképpen Magyaroroszág szempontjából vannak közgazdasági elvárásaink, mert elvégre a magyar gazdasági helyzet nagyon nehéz, és mi ezen segíthetnénk, és én mindent, ami hatalmamban lesz, meg fogok tenni azért, hogy minél több segítséget adjunk Magyarországnak, mert én úgy érzem, hogy Magyarország igenis megérdemelte azt, hogy segítsük. Másrészt azonban mi azt várjuk, hogy Magyarország továbbmenjen a demokrácia, a plurális demokrácia útján, de az emberi jogok útján is, ahol már úgyis sokat tett Magyarország, és hogy minél gyorsabban bevezessék azt az elvet, hogy itt piaci, mondjuk szabad piacgazdaság lesz Magyarországon, mert ez az előfeltétele annak, hogy a gazdasági helyzet otthon javuljon. - Tehát politikai értelemben mit tud nyújtani majd ez a bizottság? (folyt.)
1989. július 27., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Habsburg-interjú - 2. folyt.
|
- Ez a bizottság nyujthat kapcsolatokat az Európai Közösség, az Európai Közösség összes - mondjuk - orgánumai irányában, szóval a tanács irányában, és főleg azokban a tárgyalásokban, amelyek mostan el fognak kezdődni. - És magát a többpártrendszert milyen módon igyekszik elősegíteni? - Nézze, azzal, hogy folyton azt mondjuk magyar barátainknak, hogy a többpártrendszer egy előfeltétele annak, hogy elismerjük Magyarországot egy 100 százalékos demokrata államnak. Hála Istennek Magyarország már nagyon halad ezen az úton, és hogy tehát még fel is vesszük a többi politikai pártokkal a kapcsolatot. - Képviselő úr Köszönöm szépen +++
1989. július 27., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|