|
|
 |
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (1. rész)
|
1989. július 27., csütörtök - A Minisztertanács csütörtöki ülésén jelentést hallgatott meg George Bushnak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének magyarországi látogatásáról és a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének bukaresti üléséről.
A kormány megvitatta az állami vagyon értétkesítéséhez
kapcsolódó refinanszírozási hitelkonstrukciót.
A Minisztertanács elfogadta a kereskedelemről szóló törvény
alapelveit.
A kormány áttekintette a nyírádi bauxitbánya bezárásával
kapcsolatos gazdasági, foglalkoztatási, ökológiai feladatokat.
A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg a recski
ércvagyon hasznosításának lehetőségeiről.
x x x
(folyt. köv.)
1989. július 27., csütörtök 17:39
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (2. rész) - szóvivői tájékoztató
|
A nyári szadadságok ellenére is intenzív a kormányzati munka,
amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a Minisztertanács csütörtöki
ülésén - amelyen a kormányfő távollétében Medgyessy Péter elnökölt -
tíz témakört vitattak meg a tárcák felelősei. E rövid bevezető után
Bajnok Zsolt megbízott szóvivő az ülést követő hagyományos
sajtótájékoztatón a két meghívott vendégnek, Horváth Ferenc ipari
miniszternek és Varga Miklós környezetvédelmi és vízgazdálkodási
minisztériumi államtitkárnak adta át a szót. A tárcák vezetői a
kormányülés két, talán legnagyobb érdeklődésre számot tartó
napirendi pontjáról, a nyírádi bauxitbányák bezárásával, illetve a
recski ércvagyon hasznosításával kapcsolatos intézkedésekről adott
áttekintést.
Az ipari miniszter emlékeztette a sajtó képviselőit, hogy a
kormány egy április végi határozatával kötelezte el magát a nyírádi
bauxitbányák bezárása mellett, egyben kötelezte az érintett tárcák
vezetőit, hogy az intézkedés kapcsán felmerülő gazdasági,
foglalkoztatási, ökológiai problémák megoldására készítsenek tervet.
Most ez a javaslatcsomag került a kormány elé. Ennek főbb elemeit
ismertetve a miniszter elmondta, hogy a jövő év közepére felhagynak
a térségben a bauxitbányászattal. A számítások szerint mintegy 2,5
milliárd forint többletköltséget okoz a Magyar Aluminiumipari Tröszt
- MAT - számára a bányászkodás ,,idő előtti,, beszüntetése. Ezek a
költségek a többi között tartalmazzák a kieső bauxitszükséglet
pótlását szolgáló új bányanyitások, illetve a szükséges
környezetvédelmi tennivalók kiadásait is. A tröszt ezeket a
költségeket vállalja, állami támogatást nem igényel. Összességében
mintegy félmilliárd forint vagyonveszteséget kénytelen elkönyvelni a
MAT azáltal, hogy a bauxitvagyon egy részének leművelésére már nem
jut ideje. A kormány ezzel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy e
veszteséget a tröszt leírhatja vagyonalapjából. Hasonlóképpen
mérsékelni kell a bányát terhelő járadékot. Horváth Ferenc
hangsúlyozta, hogy az intézkedések miatt nem lesz fennakadás a
timföldgyárak bauxitellátásában. A Bakonyi Bauxitbánya Vállalat
október végére készíti el a bezárás pontos menetrendjét, s a jövő év
közepétől fokozatosan megszűnik a bányászati célú vízkiemelés,
kitisztítják a bányavágatokat, s biztosítják a térségben szükséges
mintegy 60 köbméteres percenkénti ivóvízkiemelést. (folyt.köv.)
1989. július 27., csütörtök 19:15
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (3. rész) - szóvivői tájékoztató
|
Varga Miklós a bányabezárás ökológiai összefüggéseiről adott
tájékoztatást. Emlékeztetett rá, hogy magát a döntést is ökológiai
probléma, a Hévizi tó, mint természeti kincs megőrzése motiválta.
Hasonlóan fontos probléma a térség ivóvízellátásának biztosítása,
hiszen a bánya szolgáltatta csaknem 300 ezer környékbeli ember
vizét. Ezért az egyik megoldandó feladat, hogy a vízminőség romlása
nélkül biztosítsa továbbra is az ivóvízkitermelést. Ez a megoldás
egyébként modellértékű lesz, hiszen ilyen nagy térségre kiterjedő
hasonló jellegű munkálatokat még nem végeztek. Az itt szerzett
tapasztalatokat a jövőben Rákhegyen, illetve Tatabánya térségében is
hasznosíthatják.
Az elhangzottakkal kapcsolatban a Népszava tudósítója az iránt
érdeklődött, gondoskodtak-e a Nyírádon felszabaduló munkaerő
megfelelő elhelyezéséről. Az ipari miniszter elmondta, hogy az új
bányák megnyitása kis mértékű - mintegy 100 embert érintő -
korengedményes nyugdíjazásokkal egybekötve maradéktalanul biztosítja
a térségben eddig foglalkoztatott bányászok munkáját. A Magyar
Hírlap újságírója a MAT idézett vagyonvesztésével kapcsolatban
érdeklődött, rámutatva a vagyonkezelés már eddig is megmutatkozó
hiányosságaira. Az ipari miniszter elismerte, hogy a vagyonkezelés
kiforratlan rendszere sok fejtörést okoz a gazdaság irányítóinak. A
minisztérium felmérései szerint egyébként az elmúlt 10-12 évben az
állami nagyberuházások több 10 milliárd forintos vagyonveszteséget
szenvedtek el, ami jelzi, hogy a probléma rendezése a tulajdonlást
is érintő komplex megközelítést igényel a gazdaságszervezőktől.
Ami Recsket illeti, az ipari miniszter emlékeztetett arra, hogy
1982 óta lényegében csak állagmegóvás folyik az ércbányában, az
ércvagyon közös hasznosításáról szóló tárgyalások a szovjet féllel
eredménytelenül zárultak. A kormány ezért most más partnereket keres
a mintegy 7 milliárd forintos vagyon hasznosítására. Ennek érdekében
csaknem 200 millió forint tőkével létrehoztak egy államigazgatási
felügyelettel működő vállalatot. Azért választották ezt a vállalati
formát, mert így könnyebb lesz társasággá alakítani, ha megfelelő
partner kínálkozna a közös hasznosításra. Ez a forma egyébként a
bányatörvénnyel is összhangban áll. Az újonnan létrehozott cég
költségvetési forrásokból 1990. február végéig folytatja az eddigi
állagmegóvási munkálatokat, ha addig sem tudnának dűlőre jutni a
közös üzemeltetés ügyében, akkor az ércbányászat tartós
szüneteltetését fogja előkészíteni. A Világ tudósítójának
érdeklődésére egyébként Horváth Ferenc elárulta, hogy eddig 21
hírneves külföldi cég érdeklődését keltették fel a magyar
elképzelések, azt azonban ma még nagyon nehéz megítélni, hogy
mennyire komolyak a külföldiek szándékai. (folyt.köv.)
1989. július 27., csütörtök 19:18
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (4. rész) - szóvivői tájékoztató
|
A bánya többlépcsős fejlesztése, kiaknázása egyébként több mint 20
milliárd forintos tőkeinvesztíciót igényelne.
A kormány ülésén szereplő egyéb napirendi pontokról Bajnok Zsolt
tájékoztatta az újságírókat. Elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank
előterjesztésében áttekintette a refinanszírozási hitelkonstrukció
javaslatát. A bonyolult közgazdasági fogalom lényegét abban foglalta
össze, hogy hazánkban az állami tulajdont nem szétosztani, hanem
megfelelő pénzügyi feltételek szerint, pénzügyi közvetítők útján, a
piaci viszonyokhoz alkalmazkodva fokozatosan értékesíteni kell.
Ennek az alaptörekvésnek a jegyében a most tárgyalt konstrukció
lényegében azt jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank - egyelőre még
csak eseti alapon - előreláthatólag ősztől, az állami
vagyonkezelésről szóló törvény elfogadása után hitelt ad azoknak,
akik az átalakuló vállalatok részvényeit megvásárolják. E hiteleket
egyébként magánszemélyek, vállalatok, intézmények és pénzintézetek
egyaránt igénybe vehetik, kedvező kamatfeltételekkel. Az intézkedés
előnyei közé sorolják a szakemberek, hogy elősegíti a tulajdoni
reformot, élénkíti a vállalati átalakulási törekvéseket, és ami nem
kevésbé fontos, az így befolyó pénz csökkenti az államadósságot.
A kormány jelentést hallgatott meg az amerikai elnök
látogatásáról is. Bush elnök magyarországi útját pozitívnak,
hasznosnak, a magyar várakozásoknak és érdekeknek megfelelőnek
értékelték. Hasonlóképpen áttekintette a kormány a Varsói Szerződés
Politikai Tanácskozó Testületének bukaresti ülésén elhangzottakat. A
VSZ-tanácskozás legfontosabb megállapításai közé sorolta a szóvivő,
hogy a tagállamok biztonságának szavatolása immár politikai - tehát
nem katonai - eszközökkel megoldható. Hasonlóképpen jelentős
megállapítás, hogy a kelet-nyugati viszonyban erősödik a bizalom,
ezért ma már nem utópia azt állítani, hogy vége a hidegháború
időszakának. Magyarország számára különösen fontos Gorbacsov
főtitkár világos állásfoglalása, miszerint a szocializmus
megújítása, a reformfolyamatok végigvitele elsőrendű feladat,
illetve, hogy az úgynevezett Brezsnyev-doktrína már a múlté.
A kormány foglalkozott a kereskedelemről szóló törvény
alapelveivel is. A koncepció szerint minden kereskedelmi
tevékenység, így a külkereskedelem is szabad lesz, ha összhangban
áll az alkotmánnyal és a versenyszabályozással. Ezzel együtt az
alapelv-tervezet rendkívül fontosnak tartja a fogyasztók védelmét,
amire számos garanciát is előirányoz. (folyt. köv.)
1989. július 27., csütörtök 19:22
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (5. rész) - szóvivői tájékoztató
|
A kormány napirendjén személyi kérdések is szerepeltek. A
közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter előterjesztésére
Doros Bélát, a Magyar Posta vezérigazgató-helyettesét és Kálnoki Kis
Sándort, a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet igazgatóját
augusztus 1-jei hatállyal miniszterhelyettessé nevezték ki. (MTI)
1989. július 27., csütörtök 19:23
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|