|
|
|
|
Életképes-e Kuba?
|
London, 1989. július 27. (BBC, Londoni Panoráma) - Fidel Castro beszéde a kubai forradalom évfordulóján visszatetszést keltett mind az Egyesült Államokban, mind pedig a szovjet tábor reformpárti országai között. Az 1953-ban kezdődött kubai felkelés csaknem hat évvel később a Battista-diktatúra megdöntésével ért véget. Milada Haig, a BBC munkatársa most azt vizsgálja, hogy a jelenlegi világpolitikai körülmények között mennyire életképes a permanens forradalom kubai változata. - Fidel Castro sarokba szorult. Kuba lakossága azt latolgatja, vajon vannak-e hátsó gondolatok az ehavi perek, kivégzések és tisztogatások mögött, amelyek magasrangú hivatalos személyeket érintettek, kábítószer-kereskedelem és üzérkedés vádjával? Elképzelhető ugyanis, hogy a háttérben hatalmi harc húzódik meg, sőt talán az ország vezetése elleni összeesküvés. Kuba és az Egyesült Államok kapcsolata sohasem volt zökkenőmentes - mindkét fél a másikat vádolta azzal, hogy az nem működik együtt vele a kábítószercsempészet visszaszorításában. Emellett Kuba és a Szovjetunió kapcsolatát is kétségek árnyékolják be. Kuba - szovjet nyomásra - kénytelen volt csapatait Angolából kivonni. A Szovjetunió pedig - minthogy saját gazdasága is bajban van - egyre inkább vonakodik Kuba csődbement gazdasági életét tovább támogatni. Szovjet hivatalos személyek - Gorbacsovtól lefelé - már jó ideje arra sürgetik a kubai vezetést, léptessék életbe azokat a megoldásokat, amelyeket Kelet-Európa országai alkalmaznak -, tehát a piaci törvényeket, az ösztönzőket, és így tovább. Kuba azonban nem vesz tudomást ezekről a tanácsokról. Castro elnök ugyan néhány évvel ezelőtt kokettált valami efélével, de felhagyott vele, mert néhányan nagyon meggazdagodtak a fenti intézkedések nyomán. Most tehát átértékelik annak az időszaknak a hibáit, és a cél újra az úgynevezett forradalmi tisztaság. (folyt.)
1989. július 27., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Életképes-e Kuba? - 1. folyt.
|
Fidel Castro azzal vádolja Bush elnököt, hogy az kapitalista tendenciákat támogat Kelet-Európa országaiban - főként Lengyelországban és Magyarországon. Ha azonban Castro beszédének sorai között olvasunk, kiderül, hogy ő a Szovjetuniót is hibásnak tartja, és az ottani fejleményeket nemkívánatosnak tekinti. Máskülönben biztosan nem sértette volna meg a Szovjetuniót azzal, hogy vele kapcsolatban polgárháborúról és széthullásról beszél. Tegyük csak fel egy pillanatra, hogy - Isten ments - a Szovjetunió valóban széthullik. Mi történne akkor Kubával? Egy ilyen esetben az úgynevezett tiszta forradalom megengedhetetlen luxussá válna. Castro mély beleérzéssel világvégéről beszél: amerikai megszállásról. Ha Kuba elveszítené a Szovjetunió anyagi támogatását, meg kellene tanulnia a realitásokkal együtt élni. Ennek pedig a legegyszerűbb módja az lenne, hogy igazodik szomszédjához és természetes kereskedelmi partneréhez: az Egyesült Államokhoz. Ez a megoldás még Castro fejében is megfordult egyes ideológiamentes pillanataiban. Az elmúlt években azonban Washington olyan árat szabott a Kubához való közeledéshez, amit Castro nem hajlandó megfizetni. Azt, hogy Kuba távolodjon el Moszkvától. Ha azonban Moszkva vágná el a Kuba felé vezető köldökzsinórt, Castronak nem volna más választási lehetősége. +++
1989. július 27., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|