|
|
|
|
Fidel Castro kirohanásai
|
München, 1989. július 27. (SZER, Világhíradó) - Harcias napja volt Fidel Castronak. A kubai rezsim nemzeti ünnepén a fő vezér nekirontott Bush elnök személyében az amerikai imperializmusnak, majd hevesen ostorozta a Szovjetuniót és a kelet-európai reformmozgalmakat. Csipán Tibor foglalja össze Washingtonból Castro vagdalkozásait. - Különösen mérgesen reagált Bush kelet-európai útjára. Kijelentette: az amerikai elnök Lengyelországban és Magyarországon cinikus kísérletet tett arra, hogy a kapitalista és a demokratikus tendenciákat erősítse. Castro felháborodottan ítélte el - idézem - "az imperialisták lelkesedését, amit a kommunista világban folyó erjedés miatt éreznek". A kubai forradalom vezére beszédében azt hangoztatta: a Bush-adminisztráció az elmúlt hónapokban többször hangsúlyozta, hogy bealkonyult a szocializmusnak, hogy a szocializmus a történelem szemétdombján fogja végezni. A történelem szemétdombja - emlékeztetett Castro - a kapitalizmusnak van fenntartva. Fidel Castro igen nagy tűzzel emelte ki: a kubai nép folytatja a harcot, még abban az esetben is, ha polgárháború törne ki a Szovjetunióban, még abban az esetben is, ha holnap a Szovjetunió darabokra esik. Castro ugyanakkor igen őszinte aggodalommal beszélt arról, hogy a Szovjetunión belüli gazdasági és politikai állapotok miatt Moszkva többé már nem tudja megfelelően támogatni Kubát. Mint ismeretes, Kuba eddig évente mintegy 7 milliárd dollárnyi gazdasági segélyt kapott a Szovjetuniótól. Castro most beszédében elmondotta, hogy a segélyszállítmányok már nem érkeznek olyan óraműszerű pontossággal, mint korábban, mert - idézem - "bajok vannak a forradalmi világban". (folyt.)
1989. július 27., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Castro kirohanásai - 1. folyt.
|
Castro heves ingerültséggel beszélt a Szolidaritásról, és a magyar demokratikus ellenzékről. Szemükre vetette azt, ahogyan Busht fogadták. A kubai vezető szerint a lengyel és a magyar ellenzék viselkedése fokozza az imperialisták Kuba ellen irányuló ellenségességét, és hozzájárul ahhoz - idézem -, "hogy Bush ma arrogánsabb, mint valaha". Castro beszédében esküvel fogadta, hogy bármi is történjék a szocialista világban, Kuba tovább harcol, tovább harcol akkor is, ha háború lesz, ha az Egyesült Államok blokád alá veszi vagy megszállja Kubát. Az agresszor - mondotta Castro - előbb-utóbb akkora árat kényszerül majd fizetni, hogy mennie kell. Nos, alighanem szükségtelen értékelni Castro beszédét, mert az minősítését önmagában hordozza. +++
1989. július 27., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|