|
|
 |
|
 |
Devizaszámla 2.
|
alc. Valutás és forintos üzletek
A kettősség csírája már ma is fellelhető. Van az országban vagy
háromszáz "valutás", azaz konvertibilis valutáért árusító üzlet,
amelyben sok olyan áru kapható, amit forintért nem lehet megvenni.
Kereskedelmi vállalatok és más vállalkozók ma is arra törekszenek,
hogy ilyen üzleteket nyithassanak, mivel ezek valutában hoznak
hasznot. Minél több kóbor valuta van a lakosságnál, annál nagyobb
ezeknek az üzleteknek a forgalma és - a szívóhatása. A valutás
boltok elszívhatják a forintos boltokból a kurrens árukat, még a
hazai gyártmányúakat is akkor, ha nincs belőlük elegendő. S mennyi,
de mennyi hazai termék akadhat, amelyikből átmenetileg vagy tartósan
hiány támadhat, s ha a szűkös kínálat átvándorol a valutás
bolthálózatba, akkor olyan helyzet áll elő, amelyben a lakosság két
részre oszlik. Egyik részének van konvertibilis valutája, s így
hozzájut a keresett termékhez, a másiknak nincs, ezért nem juthat
hozzá.
A valuta és az árupiac kettőssége kitermelheti a munkaerőpiac
kettéhasadását is. Hiszen ha akadnak munkaadók, akik külföldi
valutával képesek fizetni, akkor lesznek munkavállalók is, akik csak
azért hajlandók dolgozni. Így azután a társadalom egésze két részre
szakadhat - de ezt már jobb végig se gonddolni.
Inkábbb azon szükséges töprengeni, miként előzhető meg ennek a
pokolnak az elszabadulása. Magától értetődően úgy, hogy radikálisan
megjavul a magyar gazdaság teljesítőképessége, s vele az
exportképessége, miáltal megerősödik és konvertibilissé válik a
forint. Ez azonban inkább csak óhaj, jobb esetben reménység. De a
legjobb esetben is csupán hosszabb távú cél, amihez a kormánynak
programja van. Lehet ez a program közgazdaságilag megalapozott,
racionális, megvalósítása akkor is a távoli jövőbe húzódik.
alc. Importálni és forintért kínálni
Mit lehet tenni addig? A kettősség legbiztonságosabban akkor
kerülhető el, ha a lakosság forintért is hozzájut a keresett áruhoz.
Tehát azokat gyártani vagy importálni kellene. Csakhogy mind
gyártásuk, mind az importálásuk - legalábbis ha ez a szükséges
mértékben történik - ugyanazt kívánja meg: olyan erős gazdaságot,
amilyet lehetetlen máról holnapra megteremteni. Amilyet legfeljebb
egy komplex gazdaságfejlesztés, gazdaságátalakító program
kínos-keserves végrehajtásának eredményeként remélhetünk.
Addig is importáljon a kereskedelem minél többet a keresett
termékekből, és kínálja azt forintért - mondják most a pénzügyi
kormányzat szakemberei, akik többségükben a lakossági valutaforgalom
liberalizálása ellen foglaltak állást. Szemben a kereskedelmi tárca
szakembereivel. (folyt.)
1989. július 27., csütörtök 12:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|