|
|
|
|
A Magyar Október Párt alapító nyilatkozata (3. rész) (OS)
|
5. A Magyar Október Párt az ország mai gondjait az 1956-os forradalom és szabadságharc eszményeinek maradéktalan megvalósításával kívánja megoldani. Magyarország legyen független, szabad, semleges ország, amelynek lakói jólétben élnek, és ahol érvényesül a népfelség elve. A Magyar Október Párt intézkedéseket követel a nyomor felszámolására, igazságos szociálpolitikára, a gazdaság talpraállítására, a természeti környezet megóvására. A Magyar Október Párt küzd a magyar nemzeti kisebbség kollektív jogainak biztosításáért, a határainkon innen és túl élő magyarság jogegyenlőségéért. Küzd a kommunista önkény áldozatainak rehabilitásáért. Minden politikai és gazdasági lépést csak a magyar nép érdeke vezéreljen. A párt konkrét javaslatait a programtervezet tartalmazza, amely végső alakját a közgyűlés vitája, módosításai és jóváhagyása alapján nyeri el. Céljait a Magyar Október Párt az igazsághoz hű tájékoztatással, meggyőzéssel és politikai nyomásgyakorlással kívánja elérni. 6. A Magyar Október Párt várja soraiba mindazokat, akik a fenti célokért kívánnak munkálkodni. Budapest, 1989. június 27. Antony Miklós, közgazdász Hermann Zsuzsa, könyvtáros Bacskai Sándor, takarító Horváth András, anyagbeszerző Bánlaki József, programozó Jakab Lajos, szabadfoglalkozású Benkő J. László, könyvtáros Keszthelyi Zsolt, tanár Berényi L. Gábor, kisiparos Kopács Miklós, világosító Berhidai Tamás, alpinista Krassó György, fordító Bogád Antal, ügyintéző Kulcsár Lászlóné, tanár Borbély Levente, vegyészmérnök Mayer Ferenc, szakoktató Böszörményi Péter, alkalmazott Mikes Tamás, újságíró Csontos Péter, csoportvezető Nagy Jenő, szerkesztő Diószegi Olga, tanár Pankovics Gyula, rokkant nyugdíjas Filó Sarolta, előadóművész Philipp Tibor, ács Cortva László, műszaki rajzoló Szabó László, könyvtáros Havas Lujza, művészettörténész Szolnoky Pál, asztalos (OS)
1989. július 12., szerda 15:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|