|
|
|
|
A Magyar Október Párt alapító nyilatkozata (2. rész) (OS)
|
A Magyar Október Párt célja az ember boldogsága, s ez csak jólétben, szabad és független országban valósulhat meg. Célkitűzéseit a Magyar Október Párt békés úton kívánja elérni. 3. A Magyar Október Párt elutasítja a kommunista rendszert, mert ellensége minden diktatúrának, mindenfajta hatalmi monopóliumnak. Elutasítja ugyanakkor a politizálás hagyományos formáit: az érdekeltek kirekesztésével folytatott tárgyalásokat, a titkos megegyezéseket, a korrupciót, hazudozást és képmutatást is. A Magyar Október Párt nyílt és átlátható politikát kíván folytatni, kötelezettséget vállal arra, hogy másokkal szemben támasztott erkölcsi elvárásainak elsősorban maga tesz eleget. Belső szervezeti működését is ennek megfelelően alakítja ki: biztosítja tagjai és tagcsoportjai álláspontjainak és kezdeményezéseinek szabadságát. 4. A Magyar Október Párt megalakítói úgy vélik, hogy az Ellenzéki Kerekasztal és a kommunisták tárgyalásai a "robbanás" elkerülése érdekében folynak, de félő, hogy a tárgyaló felek legitimitásának hiánya épp az ellenkező hatást váltja ki, már csak azért is, mert a kommunisták nem élvezik a nép bizalmát, az Ellenzéki Kerekasztalhoz tartozó csoportosulások pedig csupán a lakosság elenyésző hányadát képviselik, s belső működésük sem demokratikus. Ezért a Magyar Október Párt helyteleníti: - a pártok tényleges kialakulása és szabad választásokon történő megmérettetése előtti egyezkedéseket; - a színfalak mögötti előzetes hatalmi osztozkodást; - az MSZMP kísérleteit arra, hogy megossza a pártokat és szervezeteket, ellentéteket szítson közöttük, és ígéretekkel, a hatalomba való bevonással megnyerje vezetőiket. A Magyar Október Párt azt javasolja: - hogy az MSZMP-nek alárendelt jelenlegi Országgyűlés haladéktalanul oszlassa fel magát; - hogy tárgyalások kizárólag a választójogi törvényről folyjanak; a teljesen tiszta és demokratikus, többpártrendszerű választások lebonyolítási szabályainak főbb felmerülő változatait bocsássák népszavazásra; - hogy minden egyéb kérdésben csak a demokratikusan megválasztott új Országgyűlés döntsön. (folyt.köv)
1989. július 12., szerda 15:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|