|
|
 |
|
 |
Bush-körút - Novoje Vremja (3. rész)
|
A Szovjetuniót az alapvető érdekek és célok közösségére épülő
szövetségi kapcsolatok fűzik a kelet-európai országokhoz. Ugyanakkor
- gazdasági, politikai és katonai helyzetéből adódóan -
kezdeményezően léphet fel számos regionális és összeurópai probléma
megoldásában. Ennek tényét az egész világon elismerik - írja a
Novoje Vremja, majd kifejti: a Szovjetunió mérlegelt, átgondolt
kelet-európai politikája meggyorsíthatná az európai ház építését,
ami egyidejűleg komoly változásokat hozna az európai szocialista
országok helyzetében is. A koncepció történelmi távlatokban a két
társadalmi-politikai rendszer kölcsönös adaptációját jelenti,
megszilárdítja a kölcsönös függést gazdasági, kulturális és
politikai téren egyaránt - fogalmaz a szovjet lap, s emlékeztet
azokra a tényezőkre, amelyek a szocialista országokban hátráltják
ezt a folyamatot: a nemzetközi helyzet alakulására, a sztálinizmus
bűneire, a ,,blokk-gondolkodásmódhoz,, való ragaszkodásra.
A kelet-európai országok, valamint az Egyesült Államok és
Nyugat-Európa kapcsolatainak fejlődése nem lesz egyenletes, ütemüket
és minőségi paramétereiket minden egyes ország maga fogja megszabni.
De e folyamatban mindenképpen be kell tartani bizonyos ütemet, hogy
a Nyugattal való kapcsolatok elmélyítése ne vezethessen
megosztottsághoz és az ellentétek kiéleződéséhez a kelet-európai
országok között. A Szovjetuniónak sajátos lehetőségei vannak e
fejlődési ütem meghatározására, de természetesen nem alkalmazhat
hatalmi (mi több, erő-) megoldásokat a jelenlegi nemzetközi
kapcsolatokban. Az lenne az ideális, ha a Szovjetunió legalábbis
valamennyire megelőzné a kelet-európai országokat az államközi
kapcsolatok fejlesztésében a Nyugattal, s ami nem kevésbé fontos, a
nem kormányszervek, illetve az állampolgárok közötti kapcsolatok
tekintetében is - fejti ki véleményét a Novoje Vremja hasábjain
Mihail Kozsokin.+++
1989. július 11., kedd 15:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|