|
|
|
|
Címerbizottság alakult Pécsett
|
1989. április 14., péntek - Pécs új címerének és zászlajának megformálására szakértői bizottságot hívott életre a városi tanács. A történészekből, levéltárosokból, muzeológusokból, egyetemi oktatókból és városvédőkből alakult bizottságot arra kérte a testület, hogy foglaljon állást a pécsi címerrel és zászlóval kapcsolatban, s adjon javaslatot egy új tanácsrendelet megalkotásához.
A jelenlegi városcímert megszületése óta kritizálta a közvélemény, idegen szimbólum maradt számára mind a mai napig. Nem őriz hagyományokat, nem felel meg a heraldikai szabályoknak, az ábrázolt kalapács és könyv semmitmondó, sematikus. Ráadásul a tervezője Pécs kétezer éves történelmének legszerencsétlenebb korszakára, a török hódoltságra utaló félholdas dzsámikupolát tette meg a címer főmotivumává. A címerbizottság több megoldási változatot vett fontolóra. Az egyik lehetőség a Mária Terézia által adományozott barokk címer visszaállítása, ezt a lehetőséget ajánlotta a tanácsnak az MSZMP pécsi bizottsága is. A XVIII. századi címer különböző változatai díszitik ma is a városházát, a polgárok ismerik és kedvelik, ámde ez sem felel meg igazán a heraldika szabályainak. Egy címer - köztudottan - annál értékesebb, minél régebbi. A szakértői bizottság tehát példát keres a város korábbi évszazadaiban. Állítólag volt egy középkori címer, megpróbálják felkutatni. Lehetőségként számításba került az 1367-ben alapított pécsi egyetem vagy valamelyik pécsi püspök címere, továbbá a régészeti ásatások során napvilágra került heraldikák is. A címerbizottság úgy foglalt állást, hogy akár valamelyik régi címer elfogadására, akár új címer megalkotására kerül sor, a tanács döntését előzze meg széleskörű társadalmi vita. A Janus Pannonius Múzeum vállalta, hogy kiállításon mutatja be a különféle címerelőzményeket és a javasolt változatokat. S ha igény van rá, akkor a lakosság helyi népszavazással döntsön az új pécsi címerről és zászlóról. (MTI)
1989. április 13., csütörtök 22:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|