|
|
 |
|
 |
Grósz Károly látogatása Baranyában (1. rész)
|
1989. február 24., péntek - Grósz Károly, az MSZMP főtitkára pénteken reggel a Mecseki Szénbányáknál folytatta kétnapos Baranya megyei látogatását. Csethe András vezérigazgató és Deák László pártbizottsági titkár fogadta; ezután az üzemeket képviselő dolgozókkal folytatott eszmecserét.
Bischof Antal, Komló bányaüzemi brigádvezető a munkások és a
pártvezetők közti párbeszéd lehetőségeként üdvözölte a látogatást, s
egyebek közt elmondta: a mecseki szénbányászok azért sürgetik az
ágazat helyzetének hosszú távú tisztázását, mert nyugodt körülmények
között szeretnének dolgozni munkahelyükön, amely nem válhat
politikai küzdelmek színterévé. Hangoztatta, hogy a szocialista
brigádmozgalom értékeit az új körülmények közt is meg kell őrizni.
Telek Zoltán István-aknai bányalakatos azt szorgalmazta, hogy a párt
vezetői gyakrabban találkozzanak a dolgozókkal, azért is, mert a
helyzetükről kapott reális kép a párttagsággal való kapcsolatukat is
erősítheti. Kérte, hogy a párt és a kormány munkálkodjék a szociális
biztonság megszilárdításán. Nemes Gyula Zobák-aknai vájár
hangoztatta, hogy a bizonytalan helyzet legfőbb vesztesei közé
tartoznatnak a bányászok, akiknek jövőjét egy hosszú távú
energiastratégia teheti biztossá. Dénes János Zobák-aknai
brigádvezető a párttagoknak azt a kívánságát fogalmazta meg, hogy ne
állandóan változó, hanem időtálló programot kapjanak. Czelter Elemér
Szászvár-bányaüzemi csapatvezető vájár megkérdezte, hogy az
energiatermelésben gazdaságosan felhasznált szén kitermelése miért
minősül gazdaságtalannak a Mecsekben. Hucker Ádám, a nagymányoki
brikettüzem dolgozója a gépek késedelmes szállítása okozta
termeléskiesést tette szóvá. Gulyás János kőfejtési brigádvezető a
vezetők rátermettségének fontosságáról szólt.
Grósz Károly válaszában egyebek között hangsúlyozta, hogy a párt
vezetése és tagsága közötti párbeszéd akkor hatékony, ha nemcsak
egyirányú. Szólt arról, hogy a gazdaság stabilizálását célzó program
a 90-es évek elejéig megvalósítható, de a korszerű gazdaság
megteremtése 1.5-2 évtizedet igényel, s a reform egyelőre nem
kecsegtet látványos eredményekkel, mert nem közvetlenül az egyes
embernek, hanem a társadalom egészének származik belőle haszna. A
párt főtitkára rámutatott: a lemerevedett gazdasági szerkezet
korszerűsítése helyenként nem csak a munka, hanem a munkahely
megváltoztatását is kívánja, és azt is tudomásul kell venni, hogy a
jövőben kevesebb szénre lesz szükség. (folyt.köv.)
1989. február 24., péntek 10:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|