|
|
 |
|
 |
Örmény-azerbajdzsán felhívás
|
Dorogi Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. január 4. szerda (MTI-tud) - A nemzetiségi uszítás, a rendbontások elleni határozott fellépésre, valamint józanságra és önmérsékletre szólította fel Örményország és Azerbajdzsán lakosságát közös felhívásában a két köztársaság párt és állami vezetése. A szerdai jereváni és bakui lapokban közzétett üzenet egyúttal erőteljesen sürgette a menekültek áradatának mielőbbi megfékezését.
A két központi bizottság, legfelsőbb tanácsi elnökség és kormány
a dokumentumban is utalt arra, hogy a karabahi probléma nyomán
felszínre tört nemzetiségi feszültség, a helyzetet tovább élező
sorozatos összetűzések és pogromok mindkét köztársaságból menekültek
valóságos áradatát indították el, s számuk mára ijesztő mérteket
öltött. Becslések szerint Örményországot mintegy 170 ezer
azerbajdzsán, Azerbajdzsánt pedig legalább 150 ezer örmény
nemzetiségű lakos hagyta el, s ez a folyamat, mint arról a szovjet
sajtó beszámolt, az örményországi földrengés után sem állt meg. A
felhívás kitér arra is, hogy mindkét köztársaságban jelentős
nehézséget okoz a nagyszámú menekültről való gondoskodás, s
különösen nagy tehertétel ez a földrengés következményeinek
felszámolása idején.
Hangsúlyozva, hogy a nemzetiségi indulatok szítása, a két nép
ellenségeskedése a peresztrojka-ellenes és antidemokratikus erők
malmára hajtja a vizet, a két köztársaság vezetése határozott
ígéretet tett a helyzet normalizálására, az elvándorlást előidéző
okok mielőbbi megszüntetésére, a térségben tapasztalható feszültség
enyhítésére. - Nem engedhetjük meg, hogy a nacionalista indulatok a
józan ész fölébe kerekedjenek - olvasható a felhívásban.
Ezzel együtt szigorú felelősségre vonást helyeztek kilátásba
azokkal szemben, akiknek közük volt a más nemzetiségűek helyzetének
lehetetlenné tételében, elüldözésében. A két köztársaság vezetése a
felhívásban egyúttal garantálta minden állampolgár alkotmányos
jogainak tiszteletben tartását, korábbi lakásaik és munkahelyük
visszaadását. +++
1989. január 4., szerda 20:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|