|
|
 |
|
 |
Dávid és a góliátok Salzburgban (2. rész)
|
Salzburg Karajan éveiben az új zenei produkciók ideális
trambulinjává vált - a nagy német mester ahhoz is kiválóan értett,
hogy a köztámogatást élvező fesztiválra kidolgozott produkciókat
miként adja el a nagy hanglemezgyáraknak, amelyekben maga is
érdekeltséggel bírt. Egy salzburgi lemezfelvétel Pavarottival, vagy
Placido Domingóval, Leslie Normannal és a többiekkel: biztos
befektetés. Mortier azonban azért indul csatába, hogy a kereskedelmi
szempontokat alávesse a művészi program követelményeinek: szerinte
nem kizárólag a fénylő énekes-csillagok fotóit kellene a kirakatba
tenni, hanem a zeneszerzők, a rendezők, az alkotók képeit is. És így
tovább.
Kérdés az is, hogy milyen kapcsolat marad a húsvéti és az
augusztusi fesztivál között. Az előbbi a néhai Karajan
magánvállalkozása volt, de programját rendszerint magába foglalta az
augusztusi, egyharmadában állami támogatást élvező ,,igazi,,
fesztivál is. (A húsvéti fesztivál vezetésére különben Solti
Györgyöt kérték fel Karajan után).
A La Monnaie belga igazgatója tehát nem akármilyen kihívással
érkezett Salzburgba. A belga zenei közvélemény szerint azonban Dávid
és a góliátok nyílt csatáját kívánatos lenne elkerülni.
Hanglemez-üzlet nélkül aligha működne ma már a nagy fesztiváli
gépezet - viszont a zenei-üzleti megfontolásokkal szemben szükség
van egy olyan ellenhatalomra is, amely nem ugyanezt a logikát
követi.
Persze hogy ez sikerül-e, korántsem biztos. Elvégre Mortier még
át sem vette a fesztivál irányítását Salzburgban, máris megkezdődtek
ellene a támadások. +++
Baracs Dénes (Brüsszel), MTI-Panoráma
1990. augusztus 15., szerda 10:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|